MDP Nógrád(-Hont) Megyei Választmányának (1954-tól Pártbizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1950

1950-08-12 31_a/5. őe. - 5/25

-3tény, hogy déli határainkon a Tito banda, az imperialisták láncoskutyája áll, aki féktelen rágalom hadjátatával, határincidensek provokásával ig,/ekstik azavarni épitő alkotó munkánkat. Elszánt harcot kell folytatnunk a Tito banda és ügynökeik ellen, az imperialisták 5. hadoszlopának, az egyházi reakció" ügynökei ellen. ^eladatunk, hogy elmélyítsük dolgozóinkban a nezetköziség szellemét,s izzó gyűlöletre neveljük az imperialisták ellen és szilárd helytállásra a békefrontján. Ezek után elvtársak szeretnék rátérni azokra a feladatokra, amelyeket más fél hónappal ezelőtt az uj választmány elénk állitott, az elvégzett munkánkra és további feladatinkra. Másfél hónappal ezelőtt 3 feladatot tűztünk magunk elé. Első volt: ^erő és Révai elvtársak referátumának alapján,,a KV. hatá- | rozatának végrehajtása. A második feladat: az aratás cséplés, terménybegyüjtés sikeres végrehajtása, s a hárma dik feladat volt: a Pártépités az uj vezetőségeknek fokoeottabb segitség nyújtása. Nézzük meg elvtársak, hogy teljesit jt"tuk ezeket a feladatokat. Ipari termelésünk vonalán a üarabbér bevezetésével értünk el komoly eredményeket. Dolgozóink felismerték, hogy a darabbér rendszer bevezetése nemzetgazdasági jövedelmink fokozásán tul, a dolgozók további éeltsziüvonalának fokozását is jelenti. Már a darabbér bevezetésénél, az ellenség,, a jobboldali szocdemek támadása komolyan megmutatkozott. Első időkben politikai felvilágosító munkánk hiányában dolgozóink félve fogadták a darabbér bevezetését, de amikor megismerkedtek a szocialista bérrendszerünk helyességével, a^ dolgozók nemcsak hogy megszerették, hanem egyenesen követelték a darabw bér bevezetését, mert látták azt, hogy a termelés fokozásával együtt fokozódik az ő keresetük is. A darabbér bevezetését kiértékelve éy összegezve megállapíthatjuk, hogy termelésünk növekedett, amit bizonyit az is, hogy 5 éves tervünk második negyedévi átlag teljesítménye az elsőhegyedévihez viszonyitva, emel kedett. Ha pl. Az acélgyárat nézzük globálisan, mig az előirányzatot az első negyedévebn 130 ?'ó_ra teljesítették, ezzel szemben a második negyedévet 134.9 /o-ra emelkedett. Vagy ha ugyanitt az Acélgyárban megnézzük^még május hónapban a 100 Ft. kifizetett munkabérre eső termelési érték 800 Ft volt, ezzel szemben juniusmhónapban a 100 Ft-re kifizetett munkabérre a termelési érték 887. Ftüre emelkedett, amely ipari termelésünk pozitiv tényezőjét mutatja. Ha pl. a starjáni Tűzhelygyárat nézzük azt látjuk, hogy a termelés emelkedése 1.8 ^-os pozitívumot mutat. Bár itt a tűzhelygyárban a 100 Ft kifizetett munkabérre eső termelési érték július hónapban június hójappal szemben csökkent 704 Ftr-ől 669 Ft-re, ennek egyik objektiv tényezője az, hogy lényegesen megnövekedett a fizetett szabadságok száma,' ahol a kifizetett munkabérek egyik részére produktív termelőmunka nem volt. Tovább fokozódott üzemeinkben a munkaver .eny ís a sztahanov mozgalom kiszélesítése is.