Hausel Sándor: Pásztó Mezőváros 18. századi társadalomszerkezetének és lakosságának kialakulása - Tanulmányok Pásztó történetéből 5/1. (Pásztó, 1999)

III. PÁSZTÓ ÚJRANÉPESEDÉSE ÉS TÁRSADALMA A „PUSZTULÁS", A TÖRÖK KIŰZÉSE UTÁN

ÉV KERESZTELÉS HALÁLOZÁS TERMÉSZETES SZAPORODÁS 1800 161 129 32 1801 157 192 - 35 1802 182 110 72 1803 160 130 30 1804 184 177 7 Összesen 1488 191 297 Összevetve az anyakönyvi adatokat a Canonica Visitatiok számaival 1746 és 1804 között, a következő képet kapjuk: 29. táblázat Pásztó lélekszámának növekedése 1746-1804 A LAKOSSÁG SZÁMÁNAK NÖVEKEDÉSE HÚSZ ÉVENKÉNT Év 2. Anyakönyvek adataiban 1. Canonica Visitatioban A 2. különbsége az 1-höz képest 1746-1765 684 fő 440 fő + 244 fő 1766-1785 671 fő 478 fő + 193 fő 1786-1804 427 fő 515 fő -88 fő A fenti adatsorok Pásztó népesedési viszonyainak néhány vonására rávilágítanak: egyrészt a római katolikus lakosság számának növekedése a három húszéves ciklusban szinte egyformának mondható. Ugyanakkor a természetes szaporodásának az üteme az 1770-as évek közepéig növekszik és meghaladja a lakosság számának növekedését, aztán a 80-as években megfordul a helyzet. Más szóval a 80-as évekig magasabbnak mutatkozik annál a természetes szaporodás, mint amennyivel nőtt a lakosság száma, 80-as évektől viszont alacsonyabbnak