Hausel Sándor: Pásztó Mezőváros 18. századi társadalomszerkezetének és lakosságának kialakulása - Tanulmányok Pásztó történetéből 5/1. (Pásztó, 1999)

III. PÁSZTÓ ÚJRANÉPESEDÉSE ÉS TÁRSADALMA A „PUSZTULÁS", A TÖRÖK KIŰZÉSE UTÁN

A Mária Terézia féle úrbérrendezéskor " 10 földesúr, valamint 248 háztartásfő került az összeírásba. (Határát 1771-ben az első osztályba sorolták, vagyis 26 magyar hold szántót számítottak egy jobbágytelekhez. - Egy magyar hold ss 1.200 •.) Pásztó legnagyobb földesura a cisztercita rend volt. A világi földesurak közül legjelentősebb az Almássy, a Fráter és a Platthy család. Urbáriummal a mezőváros nem rendelkezett, az 1718/23-as szerződés volt érvényben, amely a pénzbeli kötelezettséget rögzíti. 20.táblázat Pásztó földesurai az úrbérrendezés idejében (1771-ben) FÖLDESÚR JOBBÁGY ÉS ZSELLÉR-CSALÁDFŐK SZÁMA Ciszterci rend 81 Almássy 49 Fráter Pál 29 Szentlélek templom 26 Platthy András 21 Orczy Lőrinc 8 Haller Sámuel 9 Gothárd Zsuzsanna 6 Fáy Terézia 6 Sághy Mihály 3 Összesen 248 A határ kevés trágyázással is megtermi a gabonát. Kilencedet bor, búza, árpa, zab, bárány és méh után fizettek. Az apátság és a Pásztóy-leszármazott földesurak birtokhatárai az egész 18. században bizonytalanok voltak. 73. SCHNEIDER, 1971. 50-51. p. 46