Hausel Sándor: Pásztó Mezőváros 18. századi társadalomszerkezetének és lakosságának kialakulása - Tanulmányok Pásztó történetéből 5/1. (Pásztó, 1999)

III. PÁSZTÓ ÚJRANÉPESEDÉSE ÉS TÁRSADALMA A „PUSZTULÁS", A TÖRÖK KIŰZÉSE UTÁN

jelentősen nagyobb az apátság földje: 465.540 I l-lel, sőt ha a hozzátartozó más közföldeket is beleszámítjuk, akkor 959.239 U-lel (345,1 ha). 19. táblázat A pásztói határ területe 1779-ben Apátsághoz tartozó közföldek 493.699,25 • 177,24 ha Apátság 1.962.600,00 704,57 ha Cserpuszta a Kántorréttel 1.640.888,50 • 589,08 ha Közföldek 3.021.535,00 • 1.084,73 ha Erdők 1.398.650,00 • 502,12 ha Összesen 8.517.372,75 ', 3.057,74 ha 1787-ben a mezőgazdasági művelés alatt álló területből a szántóterület 2.304 kataszteri holdat tett ki, amiből 523 kh. (22,7%) földesúri, 1.781 kh. (77,3%) úrbéres föld volt. Az egy főre jutó szántóterület nem érte el az 1 kh-at 71 sem (0,8 ). Ezzel Pásztó a szűk határú települések közzé tartozott. 79 A mezőváros teljes határa ~ 5.337 kh. volt, amely művelési ágak szerint az alábbiak alapján oszlott meg: Szántó 2.304 kh 1.359,95 ha 43,2 % Rét 748 kh 430,47 ha 14,0% Kert 72 kh 41,44 ha 1,3 % Legelő 30 kh 17,27 ha 0,6 % Szőlő 443 kh 254,95 ha 8,3 % Erdő 1.740 kh 1.001,37 ha 32,6 % Összesen: 5.337 kh 3.105,45 ha 100,0% 71. DÁVID, 1968. 124. p. 72. Uo. 104. p.