Hausel Sándor: Pásztó Mezőváros 18. századi társadalomszerkezetének és lakosságának kialakulása - Tanulmányok Pásztó történetéből 5/1. (Pásztó, 1999)
III. PÁSZTÓ ÚJRANÉPESEDÉSE ÉS TÁRSADALMA A „PUSZTULÁS", A TÖRÖK KIŰZÉSE UTÁN
nókat makkoltatásra ... innét viszik őket azután már hizottan a leölésre... A Mátra erdőségeiben tartózkodik szarvas, őz, vaddisznó. ...A szóbeszéd azt tartja, hogy a hegyekben só is van. A hegyek alján a völgyekben a marha és a birka jó legelőre talál. A hegyoldalakon, a Pásztó felől eső részen, húzódnak el a szőlők ...A szőlőterület egy részét ez idő szerint nem művelik: de amelyiket munkálják jó fehér bort terem. A vörös bor már nem olyan jó s nem is igazi vörös, mint inkább csak téglavörös: de nem is csoda, hiszen az úgynevezett török szőlőből szűrik, ennek szeme pedig csak félig-meddig vörös. A közös szőlőpásztort itt nem ismerik. Présházak nincsenek a szőlőknél, hanem a szőlőt kiki elszállítja haza Pásztora és itt kádakban szorítják ki a szőlő levét. ... trágyázni kell, mert különben nem terem. A fehér szőlő tőkéjét 7-8 szemre vágják, a vörösnél egy szemet sem hagynak". „A gyümölcsfajok között leginkább előfordul a fekete cseresznye, ... a mandula, szilva, körte és barack. A szőlőhegyek alatt a síkon a szántóföldek húzódnak el egész a városig, sőt ezt körülfogják. Amint az aratás ideje elérkezik, megjönnek a tótok és a lengyelek. ...Az eleséget kinn a szántóföldön ökrökkel vagy lovakkal nyomtatják el. Megtisztítás után hazaviszik s vagy a verembe, vagy pedig a pincébe, esetleg a kamarába teszik sárral betapasztott, körülbelül 15 mérős vékákba. A szalmát vagy elégetik vagy összerakják. ... A rétek á Zagyva folyónak tavaszi áradása következtében pompásak. A szénát Szent Iván napja előtt kaszálják. A réteken több tó terül el. ... hal is van bennök. A Zagyvában a rák sok, de a hal kevés." 6 '* Bizonyos, hogy számottevő kendertermesztés folyt, 1770-ben a Kövecses-pataknál 14.520 D-et tett ki az e célra művelt terület. 1759-ből van adat dohánytermesztésre is, a káposztatermesztés pedig már ekkor évszázados múltra tekinthetett vissza. 66 65. BÉKEFI, 1898.1. 166-168. p. 66. BÉKEFI, 1902.11. 113. p.
