Hausel Sándor: Pásztó Mezőváros 18. századi társadalomszerkezetének és lakosságának kialakulása - Tanulmányok Pásztó történetéből 5/1. (Pásztó, 1999)

III. PÁSZTÓ ÚJRANÉPESEDÉSE ÉS TÁRSADALMA A „PUSZTULÁS", A TÖRÖK KIŰZÉSE UTÁN

14. táblázat A gyöngyösi járás népesebb települései az 1746. és 1766/7. évi egyházlátogatási 59 jegyzőkönyvek, valamint az első népszámlálás adatai alapján" TELEPÜLÉS LÉLEKSZÁM 1746 1766/7 1784 Gyöngyös 5152 7861 9832 Pásztó 1675 2106 3001 Hatvan 1101 — 2028 Abasár 860 1160 1940 Pata 1121 — 1688 Adács 606 1020 1691 Hort 1188 1342 1519 Tarján 670 1160 1147 Sólymos 631 650 1131 A fentebbi táblázatok alapján azt mondhatjuk, hogy a 18. század folyamán Pásztó mezőgazdasági életéből a szőlőművelés és a sertéstenyésztés emelkedik ki. A paraszti rétegekhez képest ekkor még alacsony a kézművesek száma; a század második felében kereskedelmi életét 3-4 görög kereskedő határozta meg. 2. A mezővárosnak és határának leírása A középkori településről részletes leírás nem áll rendelkezésünkre, csupán utcáinak számát ismerjük (9), s tudjuk, hogy a város közepén 1417-ben egy 59. Egri érseki levéltár Archívum vêtus Liber 3413, 3414, továbbá DÁNYI-DÁVID, 1960. 66-71. p.