Hausel Sándor: Pásztó Mezőváros 18. századi társadalomszerkezetének és lakosságának kialakulása - Tanulmányok Pásztó történetéből 5/1. (Pásztó, 1999)

III. PÁSZTÓ ÚJRANÉPESEDÉSE ÉS TÁRSADALMA A „PUSZTULÁS", A TÖRÖK KIŰZÉSE UTÁN

fürdőház volt. A településmagot a Kövecses-patak és a Zagyva-folyó határolta területre tehetjük. Ebből épült ki a halmazjellegü település.

60 A török utáni első leírás Pásztóról 1699-ben készült

61

, amikor Maietynsky Vencel cisztercita szerzetes az apátságon kívül szólt a településről is: „Szerinte Pásztó város egykor nagyobb és terjedelmesebb volt. Ahol azelőtt a város polgárainak házai díszelegtek, ott ekkor már állatok legelésztek, kertek alakultak vagy pedig a földműves ekéje hasította a földet. A Szent Lőrincz martyr tiszteletére szentelt temploma a város végén áll, elég magas toronnyal... A városon kívül van a Szent-Lélek temploma. Valamikor a város egész eddig nyúlt el: a másik felén meg halastó volt, amelyhez a vizet a hegyi patakból vezették. Most azonban a városnak itt eső része elpusztult s a helyéből szántóföld lett... Azelőtt Pásztó városában sok kőház volt, - a mint a piaczon még most is ilyenekben laknak: a város többi részében azonban a lakások inkább istállóhoz hasonlítanak. Ennek oka az, hogy részint a törökök, részint a német katonák a várost többször felperzselték: mi több, a lakosság egyrésze Pásztót odahagyta és a Zagyván túlra telepedett. A piacz közepe ki van kövezve. Van a városban egy emeletes kúria, amely most roskadozásban van s még a teteje is hiányzik. A házak alatti pinczék mélyek, szárazak és számosak. Már ez az utóbbi jelenség is mutatja, hogy itt termékeny szőlők vannak. ... Pásztó város a Zagyva völgyében, ennek bal oldalán fekszik. Keletről a Mátra hegység, nyugatról dombok húzódnak el. A völgyön keresztül országút vezet le délnek. Ez az út már a 17. században hatalmas közlekedő vonal volt. Naponkint egész kocsisor vonul ezen végig főleg tavasszal. ... Amint a szállítmányt egészen becserélték, a gabonás szekerek ugyancsak Pásztón át térnek hazafelé, a felső vidékekre. " Maietynsky a leírása mellé készített térképet is, amely Pásztó jellegzetességeit tünteti fel: az apátságot, egy apátsági házat, a parókiát, egy elhagyott nagy házat, egy elhagyatott kúriát, a Tisza felé vezető utat, az 60. BÉKEFI, 1898. I. 296. p. és SZOMSZÉD, 1992. 7. p. 61. BÉKEFI, 1898.1. 165-168. p.