Hausel Sándor: Pásztó Mezőváros 18. századi társadalomszerkezetének és lakosságának kialakulása - Tanulmányok Pásztó történetéből 5/1. (Pásztó, 1999)

III. PÁSZTÓ ÚJRANÉPESEDÉSE ÉS TÁRSADALMA A „PUSZTULÁS", A TÖRÖK KIŰZÉSE UTÁN

túlszárnyalja Hatvan (9 fő), Oroszi (6 fő) vagy Gyöngyöspüspöki (6 fő) kézműveseinek számát. Kereskedőt ekkor egyet sem jegyeztek fel. A harmincas évek sajátosságaként említhetjük a szőlőmüvelés (1737-ben Gyöngyösön 2017, Pásztón 608, Patán 640, Hatvanban pedig 269 kapás szőlő volt) és a sertéstenyésztés magasabb arányát. Ez utóbbi vonatkozásban csak Pata előzi meg némileg, a többiekhez képest azonban jelentős az eltérés javára. 57 A 18. század 70-es illetve 80-as éveiben készült összeírások' Pásztónak azt a sajátosságát mutatják, ami a század első felében is megfigyelhető: a járáson belül viszonylag magas a szőlő területének az aránya és megmaradt az állattartáson belül a sertéstenyésztés jelentősége. A II. József féle felmérés

58 szerint határának (5337 kh) 8,30 %-a (443 kh) volt szőlőterület. Gyöngyösön ez az arány 18,56 %, Hatvanban 5,14 %. 12. táblázat A földmüvelés és az állattartás a gyöngyösi járás néhány településén 1771-ben, illetve 1787/88-ban TELEPÜLÉS SZÁNTÓ KISHOLDBAN RÉT KASZÁLÓBAN SZŐLŐ KAPÁS HÁMOS LÓ SERTÉS SZARVASMARHA Gyöngyös 600/-/3927/3064 126 151 Pásztó 1410/884 302/334 1035/1087 79 155 818 Hatvan 1890/1716 675/610 1600/239 132 52 616 Abasár 516/523 200/225 1184/514 44 42 285 Pata 2345/1795 351/660 1352/630 83 80 547 Adács 1432/1379 382/490 -/384 127 1969 Hort 2281/1748 656/672 472/267 367 86 889 Ecséd 1848/1093 52/560 393/175 153 101 418 57. SOÓS, 1973. 132-133. p. 58. DÁVID, 1968. 104. p.