Hausel Sándor: Pásztó Mezőváros 18. századi társadalomszerkezetének és lakosságának kialakulása - Tanulmányok Pásztó történetéből 5/1. (Pásztó, 1999)
II.PÁSZTÓ 18. SZÁZADI NÉPMOZGALMÁNAK ELŐZMÉNYEI A TÖRÖK KIŰZÉSÉIG (1688-IG)
Szeőcs Márton füleki hadnagy hajdúival dúlta a mezővárost, később az 1670-es években Thököly kuruc mozgalmát is megsínylette. A török ellenes felszabadító harcok tetőzték be e folyamatot: már Fülek török ostromakor (1682 szeptembere) azt írták a pásztóiak, hogy „szegény városunk pusztulásra jutott". 4 * Az Eger felszabadítása körüli hadjáratok idején rövid időre bekövetkezett a helység elnéptelenedése, ami nem az egész lakosság pusztulását jelentette, hanem az életben maradottak elmenekülését biztonságosabb helyre. Még az 1720-as évek végén a cisztercita funduson élő 96 éves Endrész János vallomásában is él ez az időszak a „pusztulás" fogalommal: „Pusztulás után hazajövetelemkor". 49 Az általános helyzetre, így a pásztóiakéra is utalhat a solymosiak levele, amelyben azt írják, hogy a falu: „...az Török ínsége és kimondhatatlan adóssága miat eyel nappal retteg, ...kihez képest kíntelenség alat pusztán kellet hadni lakó helyüket" 50- A lakosság kitelepítését a felső megyékbe a felszabadító seregek parancsnokai is szorgalmazták, hogy az ostromgyűrűbe fogott török hadsereg élelmiszer ellátását akadályozzák. A török hódítás kezdetén Pásztó népessége a környező mezővárosokéhoz képest magasabb volt. Gyöngyösről mint országosan kivételnek számító településről történt említés. Hatvanban a török uralom elején, 1546-ban 108 házas és 63 legény férfit jegyeztek fel 51 , vagyis Pásztó a népességszámot tekintve felette állhatott. A török korszakban további összevetésre nincs mód, mivel Hatvan „...török véghelynek minősült, magyar urak jobbágyai itt nem lakhattak". 52 Török kincstári birtokként, török lakossággal érte meg a 142 éves oszmán uralom után a felszabadulást 1686-ban. 48. NML V. 702. Pásztó Hirdetések könyve 23. p.; A kurucháborúkról BALÁSSY, 1891. III. 274. és 139-140. p. 49. A tanúvallomás: NML V. 702. Hirdetések könyve 21. p.; Az 1686. évi portaszámok SUGÁR, 1973. 91-92. p. 50. SZABÓ JOLÁN, 1984. 85-91. p. 51. FEKETE, 1968. 11-12. p. 52. DERCSÉNYI-VOIT, 1973. III. kötet 250. p.
