Hausel Sándor: Pásztó Mezőváros 18. századi társadalomszerkezetének és lakosságának kialakulása - Tanulmányok Pásztó történetéből 5/1. (Pásztó, 1999)

II.PÁSZTÓ 18. SZÁZADI NÉPMOZGALMÁNAK ELŐZMÉNYEI A TÖRÖK KIŰZÉSÉIG (1688-IG)

6.táblázat A mezőgazdasági művelési ágak megoszlása Pásztó paraszti társadalmában a 16. században ZSELLÉR PAUPER FÉLTELKES GAZDAGPARASZT 1549 0 6 1 0 szántóművelők 1576 1 7 2 0 1583 10 9 2 0 1598 14 6 0 0 1549 1 4 9 13 szántó + szőlőművelők 1576 8 16 9 6 1583 3 10 2 7 1598 5 5 2 0 1549 162 55 9 0 szőlőművelők 1576 78 31 11 4 1583 82 28 8 3 1598 15 16 2 0 A járás tizedfizető népességének 38 %-a négy oppidumban élt, s bennük annyi bortermelőt találunk, mint az egész járásban összesen. Pásztora emellett jellemző az extraneusok magas száma. (1549-ben 72, 1576-ban 19, 1583-ban 28 gazdaság.) A 1570-1580-as években emelkedett a bortermelők aránya, tovább erősödött az oppidumok specializálódása a szőlőmüvelés irányába. Éles határvonalként