Hausel Sándor: Pásztó Mezőváros 18. századi társadalomszerkezetének és lakosságának kialakulása - Tanulmányok Pásztó történetéből 5/1. (Pásztó, 1999)

II.PÁSZTÓ 18. SZÁZADI NÉPMOZGALMÁNAK ELŐZMÉNYEI A TÖRÖK KIŰZÉSÉIG (1688-IG)

ros nemcsak gazdaságilag, de bizonyára népességszámában is gyarapodott, jóllehet erre nézve pontos adataink nincsenek. 4. A „romlás" kezdete. Pásztó a török korban A mezőváros életében a hanyatlás kezdetét jelenti a Hatvan eleste, 1544 tavasza után bekövetkező török hódítás. Erősségét felégetik a magyar katonák, s számolhatunk azzal is, hogy a közeledő török uralom miatt elvándorlás is megindult. Ugyanakkor éppen a 16. század közepétől van lehetőség arra, hogy pontosabb képet nyerjünk Pásztó társadalmáról, lakosságszámáról, lakóiról. Az 1548. évi gabona- és méhdézsma, az 1549. évi gabona- és bordézsma

34

, valamint az 1550. évi török összeírás

35 egymást követő három évben készült, mintegy pillanatfelvétel a „romlás" kezdetén. E három összeírás szerint 1548-1550 között Pásztón 642 felnőtt (463 adózó) férfi lakos élt. A török összeírásból tudható, hogy 1550-ben 394 házas férfi (adózó) és 179 legény volt. A 642 férfi közül 112 csak a magyar összeírásokban található meg, feltehetőleg ők elmenekülhettek a török összeírok elől. Viszont a 642 felnőtt férfi sem lehet a teljes szám, hiszen bizonyára voltak olyan lakói is, akik sem a magyar, sem a török jegyzékekben nincsenek benne. A fentebbiek alapján nem lehet túlzás, ha 400 családdal számolunk, s ha csupán biológiai családdal is, Pásztó népességét (a vitatott, de alkalmazott ötös szorzót használva) 2000 főre becsülhetjük a 16. század közepén. Ez a becsült lélekszám közel áll azokhoz a számokhoz, amelyek a Garamvidéki bányavárosokra (Besztercebánya 2600-2900 fő, Selmecbánya 2200-2500 fő, Körmöcbánya 1300-1500 fő) jellemzők, amik az 1542. évi hatvanad adó be34. KOVÁCS, 1981.91 -92. p„ valamint KOVÁCS, 1988. 88-89. és 288-296. p. 35. FEKETE, 1968. 64-68. p.