Hausel Sándor: Pásztó Mezőváros 18. századi társadalomszerkezetének és lakosságának kialakulása - Tanulmányok Pásztó történetéből 5/1. (Pásztó, 1999)

II.PÁSZTÓ 18. SZÁZADI NÉPMOZGALMÁNAK ELŐZMÉNYEI A TÖRÖK KIŰZÉSÉIG (1688-IG)

szedése céljára készült igen részletes összeírás elemzése alapján megállapíthatók voltak.

36 A török összeírásban benne lévő Heves megyei nagyobb települések között Pásztó Gyöngyös után következik.

37 A 2. táblázat legszembetűnőbb adata Pásztó vonatkozásában az, hogy csupán 1 papot találtak az összeírok. Azt tudjuk, hogy a ciszterci szerzetesek a török közeledtekor elmenekültek Pásztóról, így nyilván csak a plébánia egyik papja lehet az, akit felvettek az összeírásba. Ugyanakkor nagy számú deák maradt Pásztón, s ők elláthattak papi teendőket is. 2.táblázat Heves megyei települések háztartásfőszámai 1550-ben TELEPÜLÉS HÁZAS DEÁK PAP Gyöngyös 738 8 10 Pásztó 395 9 1 Heves 131 4 2 Hatvan 108 2 1 Gyöngyöspata 98 2 2 A mezőváros utcák szerint összeírt lakói közül legtöbben a Piac, Magyar, Pászti Ferenc, Apátúr, Hatvan utcában laktak. Ezek lehettek a település legrégebben kialakult utcái, ezek képezhették Pásztó településmagját. A Magyar utca elnevezés azt mutatja, hogy hasonlóan a XIII. századi állapothoz a mezővárosban több nemzetiség élhetett együtt Mohács előtt is. A Detre, Szent Anna, Szent Lőrinc, Szőlő utcákban kevesebben éltek, ezek kialakulása tehető későbbre. 36. PAULINYI, 1958. 351-378. p. 37. SOÓS, 1991. 15. p.