Hausel Sándor: Pásztó Mezőváros 18. századi társadalomszerkezetének és lakosságának kialakulása - Tanulmányok Pásztó történetéből 5/1. (Pásztó, 1999)
III. PÁSZTÓ ÚJRANÉPESEDÉSE ÉS TÁRSADALMA A „PUSZTULÁS", A TÖRÖK KIŰZÉSE UTÁN
Iskolamesterek A pásztói iskolamester, aki egyben kántor is volt, a gyerekek tanítását nem egyedül látta el, hanem már a 1710-es évektől segédtanító (praeceptor) működött mellette. Az iskolamesterek javadalmazása az 1713. évi konvenció szerint természetbeni fizetség volt: búza, bor, tűzifa, kősó, fél hasáb szalonna és két szekér széna. Ezeken kívül a kántor pálinkafőzést és árulást is folytatott. A mindenkori iskolamester háza a Szent Lőrinc templom közelében feküdt és 200 D-et tett ki. Pásztó névszerint ismert iskolamesterei a következők voltak: Ferenczi vagy Ferenczfy Pál: 1698-ban mint korábbi iskolamestert említik, 231 aki jelenleg Jászberényben él. " Az 1710-ben költözhetett vissza, mert 1711-től az anyakönyvek többször szólnak róla ebbeli minőségében. 1724-ben a város orgonistája. Négy gyermeke született Pásztón, őmaga 50 éves korában, 1729. december 11-én halt meg. A mellette működő segédtanító nevét is ismerjük: Ra232 beczki alias Deák Mátyás ~ . Hihetőleg egyik gyermeke vagy rokona az a Ferenczi József, aki az 1730-as években 233 és az 1740-es évek közepén szerepel iskolamesterként és orgonistaként. O 1747. július 23-án halt meg. Ferenczi László: egyszer fordul elő iskolamesterként, 1718. december 4-én. Fülöp Mihály: 1770-ben volt a város tanítója. 234 Gáhorvég István: 1788-ben rövid időig tevékenykedett, amikor a város felmondott Papp Mihálynak a javadalmazása körül támadt vita miatt, s ezért „több okokat is eő Kegyelme arra adván az Becsületes Városnak Tisztelendő Plébános Úr jelenlétiben néki az Szolgálattyát ki mondottuk, hogy Szent György nap után magáról gondolkodgyon, mert a hivatallyát többé közöttünk nem viselheti'. Ekkor fogadta a város kántorul és egyszersmind iskolamesterül az Ipolyszalkára (Hont vm.) való Gáborvik Istvánt, aki a „normális oskolákat is tanítani fogja, 231. BÉKEFI, 1902. III. 16. p. 232. BÉKEFI, 1902. II. 397. p. 233. NML V. 702. Hirdetések könyve 71. p. 234. SUGÁR, 1973. 71. p.