Hausel Sándor: Pásztó Mezőváros 18. századi társadalomszerkezetének és lakosságának kialakulása - Tanulmányok Pásztó történetéből 5/1. (Pásztó, 1999)

III. PÁSZTÓ ÚJRANÉPESEDÉSE ÉS TÁRSADALMA A „PUSZTULÁS", A TÖRÖK KIŰZÉSE UTÁN

egy-két bejegyzése azt mutatja, hogy bevándorolt mesteremberekkel is kell számolnunk: Csernyicki alias Varga, aki egyébként előfordul Csernus alias Tott néven is ezt jól példázza.

216 Német varga (sutor)

2

'

7 1744-ben Spalik János német varga egyben a kocsmabérlő is 5 ft-ért, 1759-ben az apátságnál találjuk Spalek Jánost, akinek a házon kívül semmije sem volt.

218 Kereskedők A század első felében a város is tartott fenn kocsmát az 1718. évi „transactionalis accorda" értelmében. Ennek módosítására 1724-ben került sor, amikor Kubinyi Miklós a korábbi megállapodást megváltoztatta. 1727-ben éppen a KubiHarmadfű tinónak kikészítése 50 dr Tavaii Tinóbőr készítése 25 dr Kisseb mente 45 dr Rókabőr csáválás 7 dr Báránybőr 7 dr Hasi báránybőr csáválás 3 dr Vidra bőr csáválás 10 dr Ny est bőr csáválás 7 dr Farkasbőr csáválás 15 dr Egy Irhának való bőr készítése 8dr Férfinak való ködmön csinálása, ha mindent az gazda ád 50 dr Kész ködmön az szűcstől lfrt 50 dr Gallér nélkül való lfrt 35 dr 216. Azonosságát felesége, Ferenczi Teréz igazolja. Végülis foglalkozásneve vált családnevévé. Házassági anyakönyv: 1745. január 31., illetve a születési: 1747. november 17. 217. Az 1727. évi városi limitáció a német vargák esetében a következő árakat szabta meg: „Egy pár férfinak való Czipellős, ha minden az Vargáié 1 frt Ha bőrt az Vevő ád 60 dr Egy pár Aszonynak való czipellős, ha minden az Vargájé 1 frt Marhátul pedig ha bőr adatik neki 50 dr" 218. HML IV. 7. b., valamint VeML Z. ap. E1337