Hausel Sándor: Pásztó Mezőváros 18. századi társadalomszerkezetének és lakosságának kialakulása - Tanulmányok Pásztó történetéből 5/1. (Pásztó, 1999)

III. PÁSZTÓ ÚJRANÉPESEDÉSE ÉS TÁRSADALMA A „PUSZTULÁS", A TÖRÖK KIŰZÉSE UTÁN

Kőműves (murarius) 1744-ben Belko Mátyás, 1756-ban a szucsánból (Nyitra vagy Túróc megye) származó Wiszatka Mátyás kőműves halt meg. Az utóbbi villámcsapásban. 1768ban Burian János a kőműves az apátságban. Lakatos (serarius) 187 A városnak kovácsműhelyhez hasonló lakatosműhelye volt, amit 1736-ban árendába adtak „ Kis Lakatosnak Joseph Kotsarnak, kinek is leszen jövendő Szent György napig négy rhenus forint". A lakatos az árendát két részletben volt köte188 lese lefizetni: az elsőt Szent Mihály napig, a másikat Szent György napig. A szóbanforgó lakatosmester 1735-ben telepedett meg Pásztón, ekkor házasodott meg és itt élt végig a negyvenes években. Bevándorló volta mellett szól keresztnevének nem magyar alakja (magyar nyelvű szövegben a keresztneveket is magyarul írták, kivéve az ehhez hasonló eseteket) és szécsényi felesége Ágnes, akit Zimer, Német és Ács vezetéknévvel egyaránt feljegyeztek. Kocsár Józsefen kívül ismerjük még a '20-as évekből Hamarok alias Lakatos Mátyást és a '30-as évekből Húsz alias Lakatos Mátyás, akik családostul laktak Pásztón. 1759-ben az apátság telken találjuk Lakatos Mátyást, aki az uradalom házában lakott, a Török birtokrészen pedig Biro István élt mint lakatos. 1768-ban Darázs Márton a lakatos . 189 a mezővárosban. 186. Halotti anyakönyv 1744. október 3. és 1756. augusztus 17., valamint VeML Z. ap. E 1606 187. Az 1727. évi árszabás szerint a lakatosmunkákért járt: „Ajtóra való pléh kulcsostul lfrt 10 dr Ládára való pléh kulcsostul 40 dr Hoszu puska pallérozása, tisztítása 30 dr Pár puska pallérozása 30 dr Csizma patkolása, szarkantyuzása 10 dr Ha pedig Lakatos ad Szarkantyút 25 dr" 188. NML V. 702. 17. d. Hirdetések könyve 46. p. 189. VeML Z. ap. E 1337 és E 1606