Hausel Sándor: Pásztó Mezőváros 18. századi társadalomszerkezetének és lakosságának kialakulása - Tanulmányok Pásztó történetéből 5/1. (Pásztó, 1999)

III. PÁSZTÓ ÚJRANÉPESEDÉSE ÉS TÁRSADALMA A „PUSZTULÁS", A TÖRÖK KIŰZÉSE UTÁN

Molnár (molitor) 1733-ban a'város a Zagyván lévő malmát a Gyöngyösön lakos Angyal Lukácstól elveszi, mert „puhán és resten " látta el dolgát, s Piacsik Márton molnár mesternek adja azzal a feltétellel, hogy egy rész lesz a molnáré és kettő a „Becsületes várossé". 1744-ben a 4 molnár közül kettő a cisztercieknél (Gyurkovics Ferenc és Császai Mihály), egy a Kornis-féle malomban (Gyurkovics János) és egy molnár (Valus György) a templom malmában dolgozott.

190 1 770-ben az apátság malmai a Káposztás és Monostor és a „Zagyván lévő lenti" malom voltak, névszerint két molnárt, Vallus Györgyöt és Jánost ismerünk.

191 A 19. század elején szintén négy molnár élt Pásztón: Molnár János „Kubinyi úr malmában", Bagi Mátyás Bikáné malmában, Fekécs Márton Kókay úr malmában és Stephan a ciszterciek mal192 mában. Posztóműves (pannifex) 1759-ben az apátság birtokán Csapó András, Fujak János és Maszloszki Mátyás posztómüvesek uradalmi házban laktak, míg Csernyanszki György és Brazsik Já1 • r II 193 nos a sajátjában. 1768-ban Sztrpatj János szerepel mint posztomuves. Sörfőző (braxator) Az apátsági sörház építését még Zolnay kezdte meg, s a Rákóczi-féle szabadságharc után készült el. Ezután biztosan működött, mert serfőző élt benne.

194 1711ben Beb Mátyás a sörfőző. 1718-ban Serfőző Imre és felesége Szita Borbála bérelte a főzdét. 1736-ban Tajstli Melchior, 1743-ban Sebastini alias Noszek József német sörfőzőt találjuk Pásztón, majd 1744-ben Simon Ferencet, 1749-ben pedig 190. HML IV. 7. b. 191. VeML Z. ap. E 1738 192. HML IV. 7. b. 193. VeML Z. ap. E 1337 és E 1606 194. BADÁL, 1994. 19. p.