Hausel Sándor: Pásztó Mezőváros 18. századi társadalomszerkezetének és lakosságának kialakulása - Tanulmányok Pásztó történetéből 5/1. (Pásztó, 1999)

III. PÁSZTÓ ÚJRANÉPESEDÉSE ÉS TÁRSADALMA A „PUSZTULÁS", A TÖRÖK KIŰZÉSE UTÁN

Sebessi Márton 1 rovás Vas Miska 1 rovás Zeke Mártonka 1 rovás, bora X

A Zislovsky Márton házával 6/4 Kézművesek Jóllehet Bél Mátyás

162 semmit sem említ a kézműves hagyományokkal rendelkező Pásztó iparáról, a 18. század első felében több céh is működött benne: csizmadia, szűcs, szabó, szűrszabó, varga, pintér, takács és a hatrendbeli céh.

1 3 E felsorolás is bizonyítja, hogy valóban sokféle iparos tevékenykedett a mezővárosban. A céhek belső szervezeti életéről, működésük szabályozásáról a statútumaik alapján képet kaphatunk, azonban a kézművesek pontos számának meghatározása források híján nehézségbe ütközik. 1737-ben 13 másodosztályú mestert találtak Pásztón. 1759-ben az apátsági, a Török féle valamint a Fay birtokrészen 36 iparost írtak össze 15 féle szakmában.

164 Az egész mezővárosra kiterjedő 19. század eleji lista szerint 64 kézműves dolgozott 25 féle szakmában.

165 Acs 1734-ben Fekics Márton javítja a városházát. Nagyobb munkához azonban Egerből vagy Vácról jöttek az ácsok. 162. BÉL, 1968. 102. p. 163. LÉNÁRT, 1991. 164. VeML Z. ap. El337 165. HML IV. 7. b.