Hausel Sándor: Pásztó Mezőváros 18. századi társadalomszerkezetének és lakosságának kialakulása - Tanulmányok Pásztó történetéből 5/1. (Pásztó, 1999)

I. BEVEZETÉS

(egyház)község művelődéstörténetével, a város kézműves múltjával, az apátság Mohács utáni életével, az utcanevekkel és a cisztercita rezidencia 18. századi építéstörténetével foglalkozik

10

. További résztanulmányok, illetve a már korábban megjelent feldolgozások figyelembevételével nyílik majd mód arra, hogy a település történetének korszerű feldolgozását kezükbe vehessék lakói. 2. Téma és forrása: népességmozgás és anyakönyv A török hódoltságot felszámoló háborúk utáni éveket, évtizedeket a magyar történelemben harmadik honalapításnak is szokás nevezni. Jelentőségét az egész nemzet és az ország szempontjából mi sem mutatja jobban, mint az, hogy következményei napjainkig elérnek. A fentebbi megállapítást nemcsak országos viszonylatban, hanem települések esetében is igaznak tarthatjuk. S éppen ezért e korszak egyik legjellemzőbb és legfontosabb, a települések szintjén lejátszódó folyamatának, a népességmozgásnak feltárása az egyik fontos elem a későbbi fejlődés megértéséhez. Az egész századra és a részletesebben megvizsgált hét évtizedre állnak rendelkezésünkre olyan források, amelyek elsősorban a település adózóinak összességét, egyes vagyontárgyaiknak (állat, föld), termeivényeiknek mennyiségét számokban őrizték meg számunkra. Túl ezek adatainak felhasználásán, merült föl az a kérdés, hogy követhető-e a harmadik honalapítást kortársként végigélő, „véghezvivő" személyek s családok története egy adott településnél, esetünkben Pásztónál. E kérdés megválaszolásához forrásul a fentebb említetteken kívül a mezőváros egyházi anyakönyvei szolgáltak. Kik voltak s honnan származtak a „honalapítók"? A teljesség igényével - de reménye nélkül - szerepelt célként, hogy Pásztó történetéin. A megjelent tanulmányok időrendi sorrendben a következők: SOÓS, 1991.; LÉNÁRT, 1991.; RAJECZKY, 1991.; SZOMSZÉD, 1992.; BADÁL, 1994.