Hausel Sándor: Pásztó Mezőváros 18. századi társadalomszerkezetének és lakosságának kialakulása - Tanulmányok Pásztó történetéből 5/1. (Pásztó, 1999)

III. PÁSZTÓ ÚJRANÉPESEDÉSE ÉS TÁRSADALMA A „PUSZTULÁS", A TÖRÖK KIŰZÉSE UTÁN

Pásztó első lakosai a hányattatásokat átvészelt korábbi polgárok közül kerültek ki. Ilyeneknek kell számítanunk a Kada, Zeke, Vallus, Csihai, Endrész, Borbély, Fülöp, Maksó, Muslai, Pozsár, Vas, Fekete családokat. A Rákóczi-szabadságharcot követő pár évig az exogám (a csoporton kívüli) házasságok túlnyomó többségében a közvetlen környékében fekvő falvakhoz kötődik. Időrendi sorrendben a következő településekről származott egyik vagy másik házastárs: Rimóc, Hasznos, Szentjakab, Hollókő, Fancsal, [Zagyva]szántó, Szurdokpüspöki, [Nagy]bátony, Jobbágyi, Heréd, [Gyöngyös]oroszi, Bogács, [Mátra] szol lös, Tar, Bata, Széplak, Csány, Sztregova. A szabadságharc alatt előforduló 4 szegedi és egy váci eset a rendkívüli helyzettel magyarázható. A környékről történő beházasodás (és betelepülés) 1716-tól mind az érintett területet, mind a számarányt illetően nagy mértékben kibővült. E kapcsolatrendszer már túllépett a fent említett néhány hevesi és nógrádi falun több vonatkozásban is. A kibővült hevesi és nógrádi falvak köréből az egész 18. században kiemelkedően magas az exogám kapcsolat száma Hasznos, Szentjakab, Szőllős, Tar, Palotás, Ecseg és Csecse településekkel. Másrészt kimutatható kapcsolat a Jászsággal: Alsószentgyörgy, Apáti, Árokszállás, Jászberény, Fényszaru szerepelnek származási helyként, mindenek előtt a század első felében. Az egész 18. századot tekintve 120 magyarországi helység neve fordul elő exogám jellegű származási helyként. Ezek közül 51 a nógrádi (43,2 %), 31 a hevesi (26,3 %). Pest megyéből 11, Szolnok megyéből 9 településsel volt házassági kapcsolata Pásztónak. A nógrádi falvak nagy köre Pásztó népességtörténetében tapasztalható majd a helységnévből i-vel képzett családnevek elemzésekor is. Az említett megyéken kívül Borsod 3, Abaúj, Csongrád, Hont, Trencsén 2, Gömör, Zólyom, Békés, Liptó, Erdély egy-egy településsel fordul elő. Némileg más képet kapunk, ha az exogám eseteket megyénként összegezzük. E csoportosítás alapján 241 hevesi, 157 nógrádi, 17 Jász-Nagykun-Szolnok megyei, 12 Pest megyei esetet tudunk elkülöníteni. Hevesből tehát kevesebb helységből, de nagyobb számú kapcsolat létezett. A két csoportosítás közti különb-