Hausel Sándor: Pásztó Mezőváros 18. századi társadalomszerkezetének és lakosságának kialakulása - Tanulmányok Pásztó történetéből 5/1. (Pásztó, 1999)

III. PÁSZTÓ ÚJRANÉPESEDÉSE ÉS TÁRSADALMA A „PUSZTULÁS", A TÖRÖK KIŰZÉSE UTÁN

ségnél figyelembe kell vennünk, hogy Hasznosnak magának, amely ekkor Heves megyéhez tartozott, 106 házassági kapcsolatát rögzítik az anyakönyvek. A Pásztó val szomszédos települések közül Hasznoson kívül Szentjakabnak, Csecsének, Ecsegnek, Kozárdnak, Szőllősnek, Palotásnak és Tarnak volt kiemelkedően magas exogám kapcsolata a 18. században. Az ország határain túlról származó házastárs két területről jött Pásztora: egyik Morvaország, a másik a Német Birodalom. Számuk azonban a közel félezer (469) exogám esetből (beleértve az ismeretlen helyről származókat is) a félszázat sem éri el. A morva házastársi kapcsolatok bizonyára Wellehrád környékével vannak kapcsolatban, a németek esetében pedig a délnémet vidék valószínűsíthető. Az alábbi felsorolás azokat a településeket tartalmazza, amelyek 1693 és 1800 között valamelyik házastárs származási helyeként szerepelnek. Az évszám után álló szám az abban esztendőben regisztrált exogám eset számát mutatja. Adács (Heves és Külső-Szolnok m.) 1720,1753 Alattyán (Heves és Külső-Szolnok m.) 1735 Alsószentgyörgy (Jász-Kun Ker.) 1738, 1742 Apáti (Jász-Kun Ker.) 1789 Apc (Heves és Külső-Szolnok m.) 1740, 1758/2, 1767 Aszód (Pest-Pilis-Solt m.) 1761 Bata (Gömör m.) 1711 Bágyon (Nógrád m.) 1781 Bátony (Heves és Külső-Szolnok m.) 1721, 1728, 1731, 1752 Berény (Jász-Kun Ker.) 1726, 1730 Berzence (Nógrád m.) 1785 Besztercebánya (Zólyom m.) 1775 Bicse (Trencsén m.) 1718 Bodony (Heves és Külső-Szolnok m.) 1747