Hausel Sándor: Pásztó Mezőváros 18. századi társadalomszerkezetének és lakosságának kialakulása - Tanulmányok Pásztó történetéből 5/1. (Pásztó, 1999)

I. BEVEZETÉS

Öt tekinthetjük az első Pásztóval foglalkozó helytörténetírónak, aki használta munkájához a város levéltárát. „Célom volt a szélesebb néprétegekkel is megismertetni a múltat" - írta Vass József, mert véleménye szerint a „közönség nagyobb része alig ismer valamit a község múltjából". Noha Vass József könyvét kifejezetten a város múltjának bemutatására szánta, már a maga korában sem elégíthetett ki egy sokoldalú helytörténeti munka iránti igényt. Ez, s talán a Magyarországon a hetvenes évektől sorra napvilágot látó településtörténetek ösztönözhették azt az újabb kísérletet Pásztó történetének megírására, amely 1970-ben készült el. A szerzők az előszóban ekképp fogalmazták meg céljaikat: „Mindezideig ... nem sikerült egy átfogó, a történelmi eseményeket részletesen tükröző, s a község lakosságának széles rétegeit érdeklő mű megírása".

1 A vázolt célkitűzés azonban, önálló kutatások híján, például a város feudális korszakát illetően, nem valósulhatott meg. Továbbá az egyes történeti korszakok feldolgozottságának aránytalanságai miatt e könyv után is nyitott probléma maradt egy széleskörű kutatáson nyugvó várostörténet elkészítése. Más nógrádi városok múltjának megírása a hetvenes években nagyobb sikerre vezetett: így például a Balassagyarmat és a Salgótarján múltját bemutató várostörténetek szakmailag jóval meghaladják Pásztóét. Egy átfogóbb s korszerűbb várostörténet iránti igényt jelzett, hogy a 80-as évek közepétől szerkesztőbizottság alakult ennek megalkotására. A számos megjelent helységtörténet tapasztalata alapján a bizottság úgy foglalt állást, hogy „városmonográfiát csak azt követően szabad írni, ha előbb a történettudomány legkorszerűbb módszereit alkalmazó műhelytanulmányok egész sora készül el"

9

. Ennek az elhatározásnak a nyomán a kilencvenes évek elejétől sorra jelennek meg az egyes részkérdéseket feldolgozó tanulmányok. A megjelent öt dolgozat az 7. PINTÉR-VINCZE-CSÉPÁNY, 1970. 8. BALOGH, 1977. illetve SZABÓ, 1972. A hetvenes években Pásztó régészeti feltárása kapcsán több tanulmány készült: VALTER, 1975. és VALTER, 1982. 9. Á. VARGA, 1991.