Badál Ede: A Pásztói ciszterci rezidencia - Tanulmányok Pásztó történetéből 4. (Pásztó, 1994)

IX. fejezet Az elárvult rezidencia

átvételéve kapcsolatosan felmerült. Akkor a rend úgy határozott, hogy a pilisipásztói apátság javait két jószágkormányzó kezelje, akik mind a ketten Szántón lakjanak, s innét, ha jónak látják felkereshetik Csákányt és Pásztót. A birtokokat pedig közvetlenül tiszttartók és ispánok kezeljék.

167 Most viszont bérbe adták az apátság birtokait. Az erdők ugyan továbbra is saját kezelésben maradtak, de a birtok mezőgazdasági részét bérleti úton hasznosították.

168 Jóllehet ezután a rend maga nem gazdálkodott Pásztón, s a rezidenciát sem lakták a ciszterciek, annak fenntartásáról természetesen továbbra is ők gondoskodtak. Mindjárt a bérleti időszak kezdetén 1822-ben például leégett az épület, s ekkor amiak újjáépítésére 30000 forint kölcsönt vettek fel.

169 A pásztói birtokot az 1840-es évek végén Varga F., majd a ciszterci rend előszállási uradalmához tartozó Nagyvenyim pusztáról Pásztora került Kolosváry család, Kolossváry Ádám halála után pedig 1872-től Nagy Miklós bérelte.

170 Az 1920-as években a mezőgazdasági birtokrész bérlője Misák Henrik, a "Tei~ra" vetőmag-kiviteli társaság vezetője és főrészvényese volt. A birtokon öccse, Misák Emil kitűnően gazdálkodott. Az ő bérletük idején bonyolított le Hagyó-Kovács Gyula, a rend előszállási uradalmának jószágkormányzója Pásztón először házhelyreformot, később földreformot. A pásztói birtok mezőgazdasági része a birtokreform után kb. 800 magyar holdra terjedt három majorral.

171 A főmajor a pásztói rezidencia a "kastély" alatti Belmajor volt, nagyon értékes és termékeny kerttel, két kisebb halastóval, malommal. Pásztó határában a Hidegvölgy-majorban csak rideg sertésistálló állt. A birtok nagyobbik része a voltaképpeni gazdasági major a Mátraszőllős melletti Nádasd-majorhoz tartozott. Itt tartották az igásállatok zömét, birkaistálló és sertéstelep mellett két cselédre való cselédlakást is építettek. Misák után a birtokot Kohut Adorján vette bérbe. A Mátraszőllős határában fekvő, 440 katasztrális holdnyi nádasdi erdőt és a Mátrában a 400 katasztrális hold nagyságú hutai erdőt a rend zirci erdészei kezelték. Az 1930-as évek közepén ez utóbbi erdőbirtokot vásárlás útján 460 holdasra növelték. 167. BÉKEFI, 1902. 18. p. 168. HAGYÓ-KOVÁCS, 3. p. 169. Zirc, Hist. Dom. 239. p. 170. Varga F. 1848-ban 12 évre kötött ugyan bérleti szerződést, de már 6 év múlva Kolossváry Ádám bérelte a pásztói birtokot. Kolossváry özvegye helyett 1872-ben Nagy Miklós vette át bérlőként Pásztót, akkor 12 évre, illetőleg 1878-tól újabb 7 évre, majd 1884-ben és 1887-ben is megújította a bérleti szerződést. Zirci lt., Arch, vetus, tematikai elenchus. Vö.: Uo. Xn./2/f. Számvevőségi iratok. 171. HAGYÓ-KOVÁCS, 4. p.