Badál Ede: A Pásztói ciszterci rezidencia - Tanulmányok Pásztó történetéből 4. (Pásztó, 1994)

IX. fejezet Az elárvult rezidencia

A második világháború után, 1945 tavaszán államosították a nagybirtokokat,

172 így a zirci-pilisi-pásztói-szentgotthárdi egyesített ciszterci apátságok birtokait is. Lehetőség látszott viszont arra, hogy az egyes apátságok részére 100 hold földet mentesítsenek az államosítás alól. Ehhez célszerűnek mutatkozott, hogy a ciszterciek visszatérjenek Pásztora. Ugyanakkor az egri érsek szívesen átengedte volna Pásztón a plébániát a rendnek, s a zirci apát esetleges pásztói gimnázium létesítését is fontolgatta.

173 Mindehhez járul, hogy a háború után Kohut bérlő otthagyja Pásztót, s így rövidesen Rajeczky Benjámin perjel vezetésével három ciszterci beköltözött a rezidencia emeleti helyiségeibe. (Az épület földszintjét még több, a háború következtében odakerült család lakta.) Pásztó lakosainak föld iránti igénye azonban olyan nagy volt, hogy a ciszterciek örülhettek még annak is, ha a rezidenciát, a hozzá tartozó 4 holdas kertet és gyümölcsöst, valamint a lakott helyektől távol 20 holdnyi szántóföldet biztosíthatták a pásztói apátságnak. Állatállományuk egy pár lóból, két tehénből, néhány sertésből és az előszállási birtokról odakerült vízhúzató szamárból állt. Ilyen körülmények között kezdte el a kis szerzetesi közösség a gazdálkodást. Emellett a lelkipásztorkodásban is részt vállaltak: kisegítettek a pásztói és a tari plébánián, valamint polgári iskolásoknak gimnáziumi tanulmányaik előkészítésére magánórákat adtak. Gazdász is lévén a ciszterciek között, felajánlották szakértelmüket és segítségüket gazdasági iskolával egybekötött tangazdaság szervezéséhez is.

174 Ilyenképpen bizakodtak abban, hogy több mint 120 év után újra megindul a szerzetesélet az elárvult rezidenciában. A politika azonban keresztülhúzta a rend számításait. Az országgyűlés 1948ban államosította az egyházi iskolákat.

175 Előrelátható volt II. József egykori irányvonalának visszatérése, a szerzetesrendek feloszlatása. Ez 1950-ben be is következett, így június 18-án hajnalban megnövekedett a pásztói rezidencia lakóinak száma, de csak azért, mert a ciszterciek budapesti tanárképző intézetéből öt rendtagot oda deportáltak.

176 Október 15-ig pedig ezekkel együtt valamennyiüknek el kellett hagyniok a rezidenciát, hiszen a kormányzat nemcsak működésüktől fosz172. A minisztertanács 1945. március 17-én elfogadta a földreformról szóló 600/1945. számú rendeletet, melynek értelmében többek között az 1000 holdnál nagyobb birtokokat teljes egészükben kisajátította az állam. BENDA, FV., 1017. p. 173. RAJECZKY, 55. p. 174. Uo. 56. p. 175. Az országgyűlés 1948. június 16-án fogadta el az 1948. évi XXXJJI. törvénycikket az egyházi iskolák államosításáról, s ezzel 6505 egyházi iskola került állami tulajdonba. BENDA, FV., 1043. p. 176. Mindez akkor teljesen titkokban történt, ám természetesen rövidesen, néhány órán belül minden kiderült. Jellemező azonban, hogy a Belügyminisztérium közleménye "a volt kizsákmányolók" Budapestről való kitelepítéséről - melyben a kényszerkitelepítéshez a 8130/1939. sz. miniszterelnöki és a 760/1939. sz. belügyminiszteri rendeletre hivatkoztak - csak egy év múlva, 1951. június 17-én jelent meg. BENDA, LV., 1060. p.