Badál Ede: A Pásztói ciszterci rezidencia - Tanulmányok Pásztó történetéből 4. (Pásztó, 1994)
IX. fejezet Az elárvult rezidencia
télyban, tehát az apátság birtokközpontjaiban életek. 152 Ugyanebben az időben kijelölték az 1778-1779-es tanévre a gimnázium ciszterci tanárait és a hitszónokokat, akik ősszel meg is kezdték működésüket. Rövidesen, 1778. október 2-án - mint láttuk - az apát Beitlert elmozdította egri elöljárói tisztéből, helyébe az éppen október elsején 47-ik esztendejét betöltő, 20 éve szentelt Plachy Cyrillt tette. 153 Az apát megbízásából 1779-ben ő kezdte meg - Richard Vince wellehrádi alperjéllel és Stanislaw Tecelin csákányi jószágkormányzóval - az egri ház szervezését, dolgozta ki a prágai kollégium mintájára a rendtagok és a rendbe belépő leendő tanárok napirendjét. 154 Ekkor 10 fogadalmas rendtag - 8 felszentelt pap és 2 növendék - alkotta az egri szerzetesi közösséget. Még abban az évben három újabb - magyar születésű - fiatalt vettek föl "a rendbe, az egyik 39 éves pap viszont (aki július 26-án Pásztón kapott tüdővérzést) december 7-én meghalt. Három év múlva, 1782 decemberében a pilisi-pásztói apátság tagjainak száma 10 volt - 2 klerikussal és egy laikussal -, közülük heten álltak a gimnázium szolgálatában, hárman meg gazdasági téren működtek. Az 1780-as évek elején fokozatosan mind átmentek a szerzetesek Egerbe Pásztóról, ahol állandóan 1784-ben már egy sem tartózkodott. Időről-időre azért ezekben az években még benépesült a pásztói rezidencia. A Zűri apát által Egerbe 1778 decemberében útnak indított rendtagok például a karácsonyt Szántón töltötték, 1779. január 1-én délben érkeztek meg Pásztora, s onnan csak vízkereszt után mentek Egerbe. 155 A ciszterciek végső, hivatalos elköltözésére Pásztóról 1787. szeptember 18-án került sor. "Akkor - mint a pásztói városi jegyzőkönyv ezzel a dátummal megörökítette 156 - búcsúzott el azon Sz. Szelhetnek itt lévő utolsó Superiora P. Cyrillus Plachy Úr az maga Abbatiaján lakos néptől Deák nyelven az Nótárius Magyar nyelven az népen el mondotta, és az nép neviben is hogy búcsx'izott el, 's köszönte meg azon Uraknak az népen való kegyes uralkodásukat az népnek sirási között. " Erre a végső búcsúzásra azonban már nem az Egerbe költözés szolgáltatott okot. Két nappal korábban ugyanis II. József császár eltörölte a pilisi-pásztói apátságot. Akkor Pásztó már nem tartozott Wellehrádhoz, hiszen az három évvel korábban ugyanerre a sorsra jutott, mikor 1784. július 16-án II. József a morvaországi apátságok 157 - s ezek között Wellehrád - eltörlését aláírta. Wellehrád tényleges feloszlatása két hónappal később, 1784. szeptember 27-én következett be. Szerzetesei szétszóródtak, s vagy a lelkipásztorkodás terén találtak maguknak életlehetőséget, vagy földönfutókká lettek. A pásztói rendtagok akkor még megmaradtak addig helyükön és tevékenységi körükben, azaz többségük az egri rend152. Uo. 435. p. 153. Schematismus, 182. p. - BÉKEFI, 1902/11. 562. p. 154. BÉKEFI, 1902/II. 467. p. 155. Uo. 446. p. 156. RAJECZKY, 49. p. Vö.:- VASS, 22. p. 157. BÉKEFI, 1902/11. 61. p. - BÉKEFI, 1892. 130. p.
