Badál Ede: A Pásztói ciszterci rezidencia - Tanulmányok Pásztó történetéből 4. (Pásztó, 1994)
IX. fejezet Az elárvult rezidencia
házban élt, s a gimnáziumban tanított. Zűri apát 1777-ben az egri előljáró gondjaira bízta a pásztói apátság összes birtokait, melyek körül egyébként még az 1780as években is folytak hosszadalmas és keserves birtokpörök. A gazdaság irányítását közvetlenül az állandó jelleggel Szántón lakó jószágkormányzó végezte, ő juttatta el az egri elöljárónak a birtokból befolyó jövedelmeket az egri kiadások fedezésére. Ekkor igazolódott be, hogy Beitler Metód lépése az egri gimnázium átvételére, a tanítás elvállalására nem nagyravágyásból fakadó, meggondolatlan, felelőtlen, hanem nagyon is előrelátó, sőt életmentő, történelmi jelentőségű tett volt a ciszterci rend jövőjét illetően. Mert igaz ugyan, hogy e lépés a 18. század végén először csak három évvel hosszabbította meg a pásztóiak működési lehetőségeit, csak három évvel élték túl Wellehrádot, ám másfél évtized múlva - mint látni fogjuk tanítórendként újraéledhettek, s Pásztó helyett Egerben, az ifjúság tanítását és nevelését feladataik, céljaik közé foglalva folytathatták szerzeteséletüket. Maga Beitler Metód sem Wellehrádon élte meg a feloszlatást. Leváltása után ugyanis meg volt győződve arról, hogy neki már nincs mit keresnie a rendben. Azt kérte az uralkodótól, nevezze ki őt tábori papnak, ha pedig ilyen beosztás nem volna üresedésben, részesítse addig is bizonyos segítségben. így jutott Beitler Prágába a katonai kórházba papnak. A porosz háború végéig itt élt, ezután Lipótvárott lett katonai lelkész, s maradt a wellehrádi apátság 1784 szeptemberi eltörléséig. Zűri apát és az egri püspök nem bolygatták Beitler ügyét, nem folytattak vizsgálatot szerepéről az egri gimnázium átvételében vagy elöljárói működéséről. O maga többször írt Zurinak, beismert hibáiért bocsánatot kért, sőt a Helytartótanácsnál lépéseket tett, hogy újra elnyerhesse az egri elöljárói tisztséget. Ám ezek sikertelenek maradtak, s amikor annak idején Beitler Metód az éjszakában valósággal kilopta magát az egri rendházból mert elöljáróként már annyira lejáratta ott magát rendtársai előtt, nem gondolta, hogy örökre távozott körükből. 158 1787 őszén, II. József feloszlató rendelete után nemcsak a pásztói rezidenciában szűnt meg a szerzetesélet, hanem az alig 10 éves egri rendház tagjai is szétrebbentek. Egerben is, Pásztón is lefoglalták, majd elvitték az egyházi tárgyakat, legnagyobbrészt az istentiszteletekhez használt ezüst felszerelést, selyem és bársony egyházi ruhákat is, összesen 5200 forint értékben, mint látni fogjuk. A szerzetesek szétoszlatása után készített leltár a pásztói apátsági templomot elhagyottnak, de jó állapotúnak írta le. 159 A ciszterci rezidencia melletti templomnak tornya nem volt. Belül a padozatot fa borította, a három oltár és a kórus az orgonával szintén fából készültek. Egy kapuja volt, befogadóképessége mintegy 400 emberre terjedt. Bal kéz felől nyílt a boltozott sekrestye, jobbról a romos oldalfalakban létesített raktárban zsindelyt és deszkákat tároltak. A templom maga szilárd és vastag falakból épült, zsindellyel fedett tetőzete jó állapotban volt. 158. BÉKEFI, 1902. 29. p. - BÉKEFI, 1902/11. 444-446. p. 159. VALTER, 1982. 175. p.
