Badál Ede: A Pásztói ciszterci rezidencia - Tanulmányok Pásztó történetéből 4. (Pásztó, 1994)

VIII. fejezet A megnagyobbított rezidencia a 18. század második felében

alapfalainak egy részét is kiszedette és rakásba hányatta.

136 Jóllehet egy nagy gyümölcsöskertben két halastavat is készíttetett a faragott kövekből, ott és a plébános fala mellett templomépítés céljából hordatta össze azokat. Jószándéka azonban nem volt mindenki előtt egyértelmű, nem egyszer támadások érték. Beitler elődje, Menschik Jakab ugyanis 1775. november 16-án bekövetkezett halála előtt hosszasan gyöngélkedett és betegeskedett,

137 s ezén idő alatt a rezidencia lakói között sok egyenetlenkedés, sőt visszaélés kapott lábra. A bajok gyors megszüntetésére (e némelyek számára népszerűtlen feladatra) Beitler alkalmas személynek látszott. Jóllehet addig csaknem kizárólag lelki dolgokkal foglalatoskodott, apátja úgy látta, hogy az anyagiakhoz is ért, s tehetsége és kötelességtudata elegendő a rezidencia zavaros ügyeinek rendbehozatalára, s Pásztón új, egészséges szellem létrehozására. Éppen ennek az új szellemnek egyik megnyilatkozása volt, hogy Beitler elöljárói kinevezése után rögtön nekilátott a templomépítésnek, hordatni kezdte a köveket, sőt megindította az ásatásokat is. Mindezt nemcsak a maga buzgóságából, hanem apátja kifejezett kívánságára. Mégis panaszok merültek fel ellene.

138 Igaz kinevezése csak ideiglenes volt, s emiatt apátja nem ruházta fel hiteles hely előtt - amint ezt a magyarországi szokások megkívánták volna - a teljes hatalmú helyettesítés jogával. Am magánjellegű megbízást adott neki olyan értelemben, hogy mindazt megteheti, amit a pásztói rezidencia szellemi vagy anyagi javára jónak lát. Maga Zűri Fülöp apát tájékoztatta úgy 1777-ben a wellehrádi rendtagokat, hogy - mivel nagyon szívén viselte a pásztói apátság javát - magánlevélben meghagyta Beitlemek, lassan-lassan szerezze be az építőanyagot, hogy Pásztón felépítse a templomot, sőt a noviciusok részére megfelelő lakrészt is, s így megszervezhető legyen a teljes konvent. Ezért, tehát az építkezések előkészítésére kezdte Beitler a középkori templom alapjait kiszedetni, s az ásatási munkákat megkezdeni. A munkálatokat azonban félbe kellett hagyni. Ennek több oka volt. Mindez kiderül abból a vizsgálatból, amelyet Zűri apát megbízottai végeztek 1779-ben. Beitler Metód elöljáróról ugyanis a wellehrádi apáthoz olyan ellentétes jelentések érkeztek, személye olyan támadások pergő tüzébe került, hogy Zűri sokáig nem tudta, kinek adjon igazat. Végül 1778 őszén Beitlert felmentette elöljárói megbízatása alól, s három rendtagot jelölt ki, hogy a helyszínen vizsgálják meg a pásztói apátság viszonyait, s Beitler pásztói és egri működését, minthogy immár Beitler Metód egyénisége került a figyelem központjába.

139 (Időközben ugyanis Beitler már Egerbe költözött, és ott a pásztói ciszterciek számára új feladatként átvette a volt jezsuita gimnáziumot. Minderről később részletesebben szólunk, maradjunk egyenlőre a pásztói templomromoknál.) 136. Uo. 53., 120., 177., 435. p. 137. Schematismus, 181. p. - BÉKEFI, 1902/IL 119. p. 138. BÉKEFI, 1902/n. 421. p. 139. Uo. 439-440. p.