Rajeczky Benjámin: A pásztói apátság az újkorban 1526-1950 - Tanulmányok Pásztó történetéből 2. (Pásztó, 1991)
II. fejezet Wellehrád kísérlete. 1699 - 1776
Cirill lett az első elöljárója az öt főt számláló rendi együttesnek, melyben a jószágkormányzó szerepét a magyar Dalmata Ferencre bízta. 96 A tetemesen megnövekedett birtok felügyelete meg is kívánta a megemelt létszámot. A szentkúti búcsújárások ellátására hamarosan már egy külön munkaerőre is szükség volt. A rimóci születésű Benkovics Mihály bizonyára még gyermekkorából emlékezett a búcsús napokra, és a birtok megszerzése alkalmat adott a Szentkúton való körültekintésre. Látva, hogy a két remetén kívül nincs, aki a búcsúsokkal foglalkozzék, 1735-ben Mária nevenapjára, majd decemberben karácsony előtt is kiment, hogy az ünnep mise nélkül ne maradjon. Az apát a püspök beleegyezését megszerzendő még az ősszel Egerhez fordult; csak a válasz késése Figyelmeztette, hogy Verebély Esztergom fennhatósága alá tartozik. Esterházy Imre gróf egyetértő válasza után az apátság az odaköltöző Benkovicsnak nemcsak gazdasági segítséget biztosított, hanem a népesebb búcsúk alkalmával kisegítést is a pásztói rendház részéről. A búcsúsokkal érkező papság megvendégeléséhez Wellehrád küldött asztali felszerelést, majd a negyvenes évektől gazdaságilag is függetlenítette a búcsújáróhelyet a pásztói kormányzótól, látva, hogy a Benkovicsnak engedélyezett majorság a környező földdel jól kielégíti a hely igényeit. 97 Benkovics jó húsz éves munkájával új életre lendítette az ország egyik legjelentősebb zarándokhelyét, máig virágzó központot teremtve a Palócvidék hagyományos Mária-tiszteletének, mely így szerencsésen találkozott a ciszterci rend ugyancsak hagyományos gyakorlatával. Az elöljáró kinevezése alkalmával Mály 1733-ban szabályzatot is szerkesztett a rezidencia számára, melyet 1734 januárjában közölt a rendtagokkal közös felolvasás útján. A kolostori napirend keretéül a reggeli és esti közös zsolozsmát (breviárium) szabta meg, benne a két hivatalos misével (ezekben vasárnap és ünnepnapon szentbeszéd is szerepelt). A gazdasági munkák rendjét a vasárnapi mise után beszélték meg. Ellenőrzésül 1737-ben a tapasztalt régi apáti titkárt, Hermann Engelbertet küldte Pásztora és Szentkútra vizitátornak. Annak jelentése külön kiemeli, hogy a magyar rendtagok hitoktatásban és prédikációkkal voltak a plébános segítségére, híven az apáti szabályzathoz, mely megkívánta, hogy gondosan igyekezzenek a püspök és a papság jóindulatát biztosítani a rend számára. 98 A magyar rendtagok csoportja érthető módon új viszonyokat teremtett a környezettel, bármennyire kötve volt mind a két oldal a maga birtokjog-felfogásához. Tény, hogy Gonczik távozása után már együttműködés alakulhatott ki Bakabányi János plébános és a ciszterciek között. Békefi megállapítása szerint a plébániai anyakönyvek 158 esetben jelzik, hogy a kereszt élést rendtagok végezték 99 A városi protokollum 1731-ből feljegyzi, hogy Szűcs Erzsébet testamentumában egy abroszt hagyott a "Pászti Barátok"-m, hogy misét mondjanak érte. Az 1733. január 24-i feljegyzés, mely szerint "... egy Szerzetes Cesser nevü Cistercita Barát jeles elméjű, tudós Ember, jó szerzetes meg halván Paszton temettetett die 26 mensis cinsdem [a hónap 26. napján] azon Szent Szerzet Templomában, kinek kivonunk boldog nyugovast Aman" 96. Uo. 21-22. p. 97. Uo. 388-393. p. 98. Uo. 341-347. p. 99. Uo. 384-388. p.
