Soós Imre; Lénárt Andor: Képek a pásztói egyházközösség és művelődés történetéből 1848-ig; Pásztó mezőváros kézműves (céhes) iparosainak története 1872-ig - Tanulmányok Pásztó történetéből 1. (Salgótarján, 1991)

Lénárt Andor: PÁSZTÓ MEZŐVÁROS KÉZMŰVES (CÉHES) IPAROSAINAK TÖRTÉNETE 1872-IG

1865 2 1866 4 1868 5 1869 1 Év nélkül 3 Összesen 48 fő

85 13. A céhes adatok a plébánia anyakönyveiben A keresztelést rögzítő anyakönyvekben a kereszteltek szülei neve mellett legtöbbször az apa foglalkozása is szerepel. Van amikor csak opifex (mesterember), de van amikor a mesterség is ott áll a neve mellett. Ebben az anyakönyvek nem következetesek. Az iparosok foglalkozására pontos, számszerű statisztikai adatokat nem tudtunk összeállítani. Arra azonban jók az anyakönyvi adatok, hogy általában az iparosok, mesterségek létezéséről, egy-egy alkalommal következtethetően számukról, a mesterségek fajtáiról, utaló képet adjanak a 19. századi állapotokról. Abból az időből, amikor is nem rendelkezünk pontos összeírásokkal. Év Összes keresztelt Ebből az atya újszülött száma iparos foglalkozású 1831 123 49 39 % 1832 177 62 35% 1833 193 58 30% 1834 188 44 . 23% 1835 176 53 30% 1836 209 43 20% 1837 és 1840 között nem jelzik a foglalkozást 1841 203 32 15% 1842 183 45 24% 1843 194 51 26% 1844 207 55 25% 1845 225 62 27% 1846 186 46 24% 1847 142 48 33% 1848 156 52 33% 1849 176 53 30% 1850 181 46 25% 1851 160 43 26% Tehát a tizenhét év alatt keresztelt 3.079 főből iparos gyermeke 842 fő (27,35 85. HML IV-416. 86. HML IV-416/254/1870-72.