Soós Imre; Lénárt Andor: Képek a pásztói egyházközösség és művelődés történetéből 1848-ig; Pásztó mezőváros kézműves (céhes) iparosainak története 1872-ig - Tanulmányok Pásztó történetéből 1. (Salgótarján, 1991)
Soós Imre: KÉPEK A PÁSZTÓI EGYHÁZKÖZSÉG ÉS MŰVELŐDÉS TÖRTÉNETÉBŐL 1848-IG
Mikor pedig a Czéhnek gyűlése és a bornak kiszolgáltatása lészen az ifjak között, az Ifjak Birája asztalán tartozzanak minden vacsorán egy-egy edény bort meg hagyni, asztal tisztességére. Ezt sem poharakkal, sem korsókkal Biró hire nélkül követetlen ide s tova ne hordgya senki... Ezen Czéh levél minden Czeh [tag] lakásán meg olvastassék". 1705-ben a vizitáló esperes újból engedélyezte a társaság működését, s a szabályzatot kiegészítve előírta, hogy "farsang utolsó napján vendégséget, tánczolást, részegeskedő játékokat el hadgyák és ha cselekszik, Birák Uraim és Plebanus Uram 12 Forintot vegyenek rajtok és az oltárra költsék"?® A pásztói csizmadia céh még előbb alakult meg, mint a legénycéh. Ugyanis 1615ben: "Mi Gothart Tamás deák és Horváth Mátyás deák nemes személlyek ... Pásztó nemes városába kúriánk után való szántó földeink közül" két darabot "adtuk az Szent Lőrincz templomában lévő Dicsőséges Jézus neve oltárhoz, mely oltár az Csizmadia Czéhe gondviselése alatt lévén, örökösen birja. Átkozott legyen, aki impetálja [elfoglalja]. Adtuk ezen levelünköt meg irt oltárhoz való Czéh mester embereknek"? 1 Az 1713. évi főesperesi egyházlátogatás jegyzőkönyve a harmadik pásztói céhet is megnevezi, amikor elmondja, hogy a Szent Lőrinc plébániatemplomnak három oldalkápolnája van, s a déli oldalon fekvő Szent Mihály mellékoltárt a szabócéh gondozza, míg az említett Gyümölcsoltó Boldogasszony-oltárt ekkor is a legénycéh, az északi oldalon levő Jézus neve oltárát pedig a csizmadiacéh. A Szent Anna oltárt nem céh gondozza. A templom karzatán ekkor - 1713 körül - orgona helyett egy régi pozitív, vagyis hordozható kisorgona található. 52 4. Az iskolázás 1550-től 1718-ig A hazai népoktatást illetően a 16. század közepén általánossá vált az az igény, hogy legalább a nagyobb településekben legyen világi tanító, akkori nevén iskolamester. Míg a mezőgazdaságban maradó gyermekek részére továbbra is elegendőnek látták a templomban vasárnap délben vagy délután tartott hitoktatást, addig a céhbe törekvő ifjúnak szüksége volt arra is, hogy tudjon valamelyest írni, olvasni, számolni. Ezen elemi ismereteket a hétköznapi "kisiskolában" lehetett elsajátítani. Ebben az iskolai oktatásban csak azok vettek részt, akiknek erre anyagi lehetőségük, vagy további céljaik érdekében szükségük volt, számuk legfeljebb töredéke lehetett az iskoláskorú gyermekek létszámának. Katolikus részről a népoktatás szervezetét és tartalmát szabályozó első országos rendelkezést 1560-ban az Oláh Miklós esztergomi érsek elnökletével tartott nagyszombati zsinaton dolgozták ki. Elrendelte a zsinat, hogy a plébániákon kellően tanult és feddhetetlen életű iskolamestert kell alkalmazni, ez tanítsa meg az iskolai oktatásra jelentkező gyermekeket a betűismeret elemeire, a templomban szükséges egyházi énekekre és a mindennapi életben előforduló imákra. Miután az iskolaügyet mindegyik felekezet egyházi ügynek tartotta, a tanítót a pap vezetése és felügyelete alá ren50. Pásztói plébánia 1656. évi irata. 51. Pásztói plébánia 1615. évi irata. 52. EFL. AV. 1729. sz.
