Soós Imre; Lénárt Andor: Képek a pásztói egyházközösség és művelődés történetéből 1848-ig; Pásztó mezőváros kézműves (céhes) iparosainak története 1872-ig - Tanulmányok Pásztó történetéből 1. (Salgótarján, 1991)
Soós Imre: KÉPEK A PÁSZTÓI EGYHÁZKÖZSÉG ÉS MŰVELŐDÉS TÖRTÉNETÉBŐL 1848-IG
Terenney plébánost, hogy az iskolaházból, ahol Zolnay idejében néhány évig nagy kényelmetlenséggel meghúzódott, azonnal költözzék vissza a régi plébániaházba, vegye vissza a malmot is. Terenney tehát visszatelepedett a paplakba. Amikor azután 1702. augusztus 5-én Kecskeméti Pál szécsényi harmincados Zolnay adósságainak törlesztésére lefoglalta Zolnay csekély vagyonkáját és az általa visszaszerzett ingatlanokat, akkor a plébániaház és malom lefoglalásától Terenney plébános és Telekessy püspök erélyes tiltakozása miatt a kincstár eltekintett, s a régi plébániaház és a Monostor-malom megmaradhatott a plébánia birtokában. 48 Oltárok karbantartása céhek által. A Szentlélektemplom karbantartásának költségeit a középkori oltárjavadalom bevételei biztosították. E javadalom ingatlanait: "szőlleit, kertyeit, szántóföldeit az mi régi becsüllendő eleink halták István dicsőségeire még azon boldog üdőkben, mellyekben mindennemű beneficiumot [haszonvételt] és az egész határt a város maga birta.' 49 De Mohács után az oltárjavadalom gazdátlanná lett, altarístái nem voltak, "szőlleje eleintén Oltár szőlleje volt, de a sok zur zavar háborúságok miatt el pusztult és parlagságra jutott volt. " 1622-ben "az Varasunkban lakozó Iffjak becsületes nemes személyekkel egyetemben magok jóindulattyokból és Varasunk plébánussának, lakó Bálint Pap Umak jó teczésibül akarván magoknak Czéhet szerzeni", az esperestől engedélyt kértek és kaptak a parlaggá vált oltárszőlő felújítására és további megmunkálására azzal a céllal, hogy annak hasznából a céh tagjai a plébániatemplomban levő Gyümölcsoltó Boldogasszony-oltárt "építsék, ruházzák és gyertyákkal, szövétnekkel [fáklyákkal] és minden hozzá illendő ruházattal ékesítsék." Ennek az 1622-ben megalakított legénycéhnek szabályzatát "1646. esztendőben Varasunk Plébánussának, Udvarhelyi Mihály Pap Urunknak akarattyábul újonnan meg confirmáltuk [erősítettük] és Városunknak czimeres pecsétit ez Czéh levelére reá üttettük, Anno 1646. " A céhszabályzat a többek között a következőket írta elő a céhtagoknak: minden évben válasszanak maguk közül egy legénybírót és két hites szolgadékánt. A három sátoros ünnepen minden céhtag ünnepélyesen vonuljon fel a plébániatemplom főoltára köré felajánláskor, vagyis amikor a mise kánoni része elkezdődik: "offertoriumra feljámljanak". Vásár- és ünnepnapokon, főleg Gyömölcsoltó Boldogasszony napján (március 25-én) a szolgadékánok misén és vecsernyén, továbbá céhtag temetésén bármikor szövétnekekkel jelen legyenek. Ha külső ember belép a céhbe, vagy ha céhtag kilép, egy forintot fizet. Bírságot fizet az a céhtag, aki a szőlő munkájától ok nélkül távol marad. "A megh nevezett Czehben pedig tisztességes és jámbor, becsületes személyek kívántatnak lenni. Ha pedig valakiben olly fogyatkozás találtatik, ami a tisztességes erköltsnek ellene volna, úgymint lopás, paráznaság a Czéhbül ki rekesztessék, valameddig a Czéhet meg nem követi és büntetését nem adgya. Ha ezen Czéhben valami öszveszés, verekedés, vagy vértétel találtatnék valakiben, az Ifjak Bírája törvént láttatván, törvén szerént büntettessenek és ha az Ifjak Bírája nem bírna velék, engedetlen lévén valaki, az Város Birája által is meg fogattassanak és érdemek szerént büntettessenek. Az ifjú pedig a nagyobbat meg becsüllye, egymás tisztességét meg adgya, senki egymást meg ne csufollya, mert ha valakiben efféle dolog találtatik, az Ifjak Birája egy-egy forintig meg büntethesse. 48. EFL. AV. 1727. és 1729. sz. 49. NML. Pásztói Prot. 1785. november 27.
