Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

ISMERT IRATTÍPUS - FÖLTÁRULÓ TARTALOM - G. Toronyi Judit: Földbirtok és választójog a dualizmuskori Nógrád vármegyében

Rajta kívül egy esetben találunk még a földbirtok jogosultságtól eltérő besorolást. Kuhinka István földbirtoka helyett ugyanis üveggyárának jövedelmét nevezi meg a választáshoz szükséges feltételként. Ennek nyilvánvaló magyarázata, hogy a megye északi területein jó minőségű kovakő és barnavasérc lelőhelyek voltak ebben az időben találhatók, amelyre az üveg- és vasipar támaszkodhatott. „Málnapatak-Szamotercsen Kuchinka István Károly gyárát 1852-ben alapították. 1873-ban Kuchinka István és fia gyáraként szerepelt, mint egy kemencés huta, készített krétaüveget, a csiszolóműhelye építés alatt állt. Kuchinka István 1883-ban bekövetkezett halála után a gyárat fiai, István és Géza örökölték."

9 - írja a szaktörténész. S a megyei monográfiában

10 is málnapataki birtokosként és üveggyárosként találkozunk Kuhinka Istvánnal. A többi nagybirtokos esetében viszont már a földből származó jövedelem biztosítja a választói jogot, noha életkoruknál fogva a legtöbb esetben a régi jogosultságot is megjelölhették volna. Valószínűleg presztízs-szempontok játszottak közre abban, hogy az 1872 előtt is meglévő választói joggal szemben a földbirtokot részesítették előnyben. A választói névjegyzéken szereplő földészek és földmívesek birtoknagyságának meghatározásához a Nógrád megyei kataszteri iratokat

11 hívtuk segítségül. A kataszter kifejezés a középkori capitastratum latin szóból ered, amely fejadójegyzéket jelent. „Az egyenes adók körében olyan munkálat, amely a hivatalosan megállapított adótárgyakról, adóalanyokról és az azokban előforduló változásokról mindenkor pontos feljegyzéseket tartalmaz úgy, hogy ezek alapján az időnkénti adóztatás adóbevallások nélkül is minden nehézség nélkül mehet végbe vagy legalábbis nagyon megkönnyíttetik. Legáltalánosabb alkalmazása a földadónál."

12 Az államhatalom szempontjából a falusi társadalom tagjai mindenekelőtt adófizetők voltak. A kataszteri felmérések végső célja a földbirtok illetve a földtulajdonos vagy birtokos adózó képességének meghatározása volt. Magyarországon a földadókataszter terve II. József nevéhez fűződik, aki elsőként kísérelte meg bevezetni az általános földadót, de az még néhány évtizedet váratott magára. A kataszteri felmérések szükségességét végső soron az 1848ban kimondott közteherviselés elve indokolta, a megvalósításra azonban csak 1849 októberében, illetve az 1850 márciusában kiadott császári pátens után került sor. Ez volt a hozadéki kataszteri felmérés, az un. ideiglenes kataszter. Az 1867. évi „adóigazítások"-at követően, a megyénkénti kimutatások szerint Nógrádban 669.843 katasztrális holdnyi termőterület volt, amely 1.693.263 ft 9 SZVIRCSEK 1982. 87-88. p. 10 BOROVSZKY 1911. 606. p. 11 NML XV. 2. 12 Révai XI.