Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

ISMERT IRATTÍPUS - FÖLTÁRULÓ TARTALOM - G. Toronyi Judit: Földbirtok és választójog a dualizmuskori Nógrád vármegyében

évi tiszta jövedelmet hozott. A felmérés szerint abban az esztendőben Nógrád vármegyében 37.483 földbirtokos gazdálkodott; az egy birtokosra eső termőterület 19,01 katasztrális hold, a tiszta jövedelem összege pedig 45,17 ft volt. A megye az országos átlaghoz közelálló 0,90-es hányadosával a 26. helyet foglalta el a megyék vagyonossági rangsorában, így tehát középvagyonosságúnak volt tekinthető (az országos vagyonhányados 0,92 volt).

13 A földkataszterrel kapcsolatos első törvényt az országgyűlés csak 1875ben alkotta meg,

14 ez volt az 1875. évi VII. törvénycikk a földadó szabályozásáról. A jogszabály kimondta: „A földbirtok arányos megadóztatása céljából a magyar állam területén fekvő minden földbirtok tiszta jövedelme ezen törvény rendeletei szerint újból kinyomoztatik és általános földadókataszter készíttetik." (1. §) „A föld tiszta jövedelmének vétetik a közönséges gazdálkodás mellett tartósan nyerhető középtermésnek értéke, levonván belőle a gazdálkodási rendes költségeket. A földbirtokkal összekötött jogok, úgyszintén annak valamely iparággal vagy más földbirtokkal való gazdasági összefüggése a tiszta jövedelem kiszámításánál tekintetbe nem vétetnek, de viszont az azon fekvő terhek is figyelmen kívül hagyatnak." (8. §) „A tiszta jövedelem mívelési ágak és minőségi osztályok szerint becslés után nyomoztatik ki." (9. §) A földeket hét művelési ágban tartották nyilván: szántó, kert, szőlő, rét, legelő, erdő, nádas. Törekedni kellett arra, hogy egy becslőjáráson belül egy tiszta jövedelmi fokozat készüljön. Ha ez nem volt keresztülvihető, úgy egy becslőjárás több osztályozási vidékre volt felosztható. Meghatározták a törvényben művelési áganként a termésből levonható költségeket (pl. a napszámbért, a trágyázást és egyéb földmegmunkálást). A termés évi átlagát 10 évre vetítették ki, a szőlőknél 15, az erdőknél pedig 25 évet vettek figyelembe, de legfeljebb nyolc minőségi osztályt állíthattak fel. Az 1960-as években fordult a történészek figyelme a kataszteri felmérések iratai felé. A birtokviszonyok egyénre bontott vizsgálatához olyan forráscsoportokat kellett keresni, amelyre a kataszteri felmérések alkalmasak voltak. Orosz István

15 a Szabolcs megyei Mándok község 1870-1909 közötti birtokviszonyait vizsgálta a kataszteri iratok felhasználásával. A két kataszteri felmérés egybevetésével az agrárstruktúra részletekbe menő elemzése vált lehetségessé, s a kataszteri forráscsoport kutatásának forráskritikai módszereit is kidolgozta. Sándor Pál a paraszti földbirtok 19. századi történeti statisztikai vizsgálatáról 1964-ben írt tanulmányában a paraszti földbirtoklás tényleges állapotá13 KELETI 1868. 14 Corpus Juris 1875-1876. 15 OROSZ 1963.157-173. p.