Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

ISMERT IRATTÍPUS - FÖLTÁRULÓ TARTALOM - Breinich Gábor: Műfajváltás, rendszerváltás? - Budapest Főváros Levéltára informatikai döntéseiről

le az intézmények között, azonban ez a hosszú távú működtetés szempontjából nem volt döntő fontosságú. A levéltár úgy tekintett az alkalmazott szoftverre, mint a gyorsan avuló eszközök egyikére, amelyiket törvényszerűen vált fel az újabb generáció nagyobb hatékonyságú szoftverének alkalmazása. Úgy vélem azonban, hogy az a körülmény, hogy tíz évvel a rendszerbe állítást követően is használatban van még a szoftver, az akkori választás helyességét és megfelelő időállóságát bizonyítja. Az akkor kialakított adatbázis-szerkezet és tartalmi struktúra, nemkülönben a működési tapasztalatok is hatással voltak a 10/2002. NKÖM sz. rendeletben szereplő egységes levéltári nyilvántartási rendszer, valamint a 2005-ben készült E-Archivum program kidolgozása során is. A Registrum az első magyar ISAD/G szabvány alapján álló levéltári alkalmazás, amely úttörő jelentőségű volt a későbbi fejlesztések tekintetében. Az internet kilencvenes évek közepén végbement elterjedését követően a nyilvánosság korábbiaknál szélesebb körű elérése is lehetővé vált. A BFL már 1997-ben saját honlappal jelent meg, egy évvel később saját web-szervert üzemeltett, melynek révén már a folyamatos fejlesztésre, később pedig a levéltár teljes Registrum-adatbázisának heti rendszerességgel történő frissített közzétételére is mód nyílhatott. A központi nyilvántartás mellett további igények is jelentkeztek. A kárpótlási törvények végrehajtásával kapcsolatos tömeges jellegű adatok nyilvántartására az ügyfélszolgálat számára iktatóprogram került kifejlesztésre, s további elektronikus levéltári segédletek készítésére alkalmas programok készültek a legsürgetőbb igények kielégítésére. Ezek nem voltak integrált rendszerűek, többnyire egyszerű név- és tárgymutatókról beszélhetünk, amelyek a hiányzó segédletek pótlására készültek, s olyanféle adattípusokra terjedtek ki, mint pl. a levéltár illetékességi körébe tartozó szervek nyilvántartása. Az egy-két, többnyire még maga is informatikai képzésben részt vevő munkatárs, egyéb feladatai mellett, részben önszorgalomból vagy szakmai öntudattól fűtve vállalta a programok elkészítését, amelyek sohasem tudtak olyan gyorsan elkészülni, hogy teljes mértékben kielégítsék a sürgető igényeket. A lemaradást az irodai programcsomagban 1994-ben megjelent MS Access adatbáziskezelő vagy táblázatkezelő program használatával váltották ki azok a levéltárosok, akik úgy érezték, munkájukhoz nem kapnak elegendő informatikai támogatást. A segédletkészítésben úttörő vállalkozás volt azoknak az elsősorban személyi rekordokra épülő nyilvántartásoknak az elkészítése, amelyek különböző irategyüttesekből építkezve nagyjából azonos elvek mellett, az egyes iratok tartalmi információit rögzítettek adatbázisban. Az informatikusok részéről nem fogadta túl nagy lelkesedés az adatbiztonsági és kompatibilitási szempontból aggályos kezdeményezéseket. Ám kénytelen-kelletlen be kellett látniuk a még a működési infrastruktúra kiépí-