Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

ISMERT IRATTÍPUS - FÖLTÁRULÓ TARTALOM - Breinich Gábor: Műfajváltás, rendszerváltás? - Budapest Főváros Levéltára informatikai döntéseiről

tásúaknak a szakmai fejlődés szempontjából. Az alapvető kérdések ugyanis nem ezen viták alkalmával merülnek fel. Azok a levéltárat használók vagy talán inkább a potenciális felhasználók kitapintható igényei nyomán fogalmazódnak meg, mely kérdések mellett - úgy vélem - a levéltáros szakma nem mehet el végiggondolt válaszok megadása nélkül. Számítógépeknek a történettudomány területén való alkalmazási lehetőségeivel a történész szakma már a hetvenes évek elejétől fogva érdemben foglalkozik. Számos tanulmány, cikk, kerekasztal konferencia taglalta az informatika és a történettudomány kapcsolatát. A történetírás egyes irányzatai kiemelten érdeklődtek a számítástechnika alkalmazási lehetőségei iránt.

3 S ezzel egy időben jelent meg a számítógép nyújtotta előnyök kiaknázásának gondolata a levéltáros szakmán belül is. A számítástechnika levéltári alkalmazásának első kísérletezője Borsa Iván volt, akinek segédletkészítési javaslatát a Magyar Országos Levéltár vezetői értekezletén 1970 októberében ugyan még csaknem egyhangúlag utasítják el, s a számítógéppel készítendő segédlet következő évben publikált koncepciója is visszhang nélkül marad.

4 Azonban szívós kitartása és a külföldi tapasztalatcserék alkalmával szerzett erkölcsi támogatás 1982-re mégiscsak lehetővé tette a MOL középkori okleveleinek: a Diplomatikai Levéltár (DL), majd a Diplomatikai Fényképgyűjtemény (DF) anyagai számítógépes adatbázisba rögzítésének megszervezését, s a munka megindítását. Ennek eredményeként a nyolcvanas évek végére részlegesen, a kilencvenes évek közepére pedig teljes körűen elkészülhettek az új segédletek, a különböző szempontok szerinti rendezett listák.

5 A számítógépes levéltári adatfeldolgozás kérdéseit Budapest Főváros Levéltára tevékenységének tükrében vizsgálva a kezdeteket tekintve érdekes és igen innovatív kezdeményezést láthatunk. Budapest Főváros Levéltárában 1976-ban merült fel számítógép alkalmazásának gondolata szintén a segédletkészítéssel kapcsolatban. A C. Harrach Erzsébet által készített javaslat, amelyet az intézmény vezetése is támogatott, a levéltárban őrzött építészeti tervek és térképek lényeges adatainak egységes ún. törzsadatlapokon való rögzítését tartalmazta, amely a gépi feldolgozás megtörténtéig is lehetőséget nyújtott azok segédletként való használatára. Figyelembe vette a Budapest területére vonatkozó, más közgyűjte3 A kilencvenes évek közepén már magyar nyelvű összefoglaló munka is megjelent a témáról. A kötet magyar bibliográfiájának tanúsága szerint már jóval a személyi számítógépek megjelenése előtt élénken foglalkoztatta a hazai történész, szociológus, statisztikus kutatókat az új technikai eszköz használata és azok lehetőségei. Ld. BENDA-HALMOS 1996. 4 BORSA 1971. 5 Az adatbázis építés történetéről részletes ír RÁCZ1998.