Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)
ISMERT IRATTÍPUS - FÖLTÁRULÓ TARTALOM - Szegőfi Anna: Egy tanulmány margójára (A cégbírósági iratok forrásértékéről)
kokkal már folynak is tárgyalások. „Ha ezen tárgyalások eredménnyel járnak, akkor szövetkezetünk meg fogja kezdeni működését, ha nem akkor a jövő évben a szövetkezetet valószínűleg töröltetni fogjuk." - írta jelentése végén Herzfeld Viktor. 4 A cégbíróság az el nem készült iratokról szóló jelentést, az igazgatósági tagok hitelesítő aláírásának hiánya ellenére, kénytelen volt elfogadni, az ügy további intézkedés nélkül lezárult. A Herzfeld Viktor által emlegetett tárgyalások sikerrel jártak, az 1910-ben aláírt osztrák viszonossági szerződés a megmenekülést jelentette azzal, hogy a szövetkezetnek juttatta a magyar művek után Ausztriában beszedett jogdíjakat. A Szövetkezet gazdasági sikerei azonban nem jelentették a szervezet zavartalanul működését, az ügyviteli fegyelemmel még éveken át adódtak problémák. A fentiekben ismertetett cégbírósági felszólítás ellenére a Szövetkezet továbbra sem tett eleget törvényi kötelezettségének, s mind a hitelesített közgyűlési jegyzőkönyvvel, mind az éves mérleggel adós maradt. A cégbíróság 1912-ben ismét írásbeli felszólításra kényszerült, ezúttal az 1911. évi dokumentumok késedelmes beterjesztése miatt. 5 Az igazoló jelentés - ezúttal is Herzfeld Viktor tollából - a késedelmet a következőkben indokolta: „mert a sok aláírás nagy nehezen volt beszerezhető, miután hol az egyik, hol a másik úr Budapestről távol volt. így pl. o. Stojanovits Benő urat talán húszszor keresték budapesti lakásán s csak október hó végén tudtuk meg vidéki tartózkodási helyét." 6 A kérdéses 1911. április 2-án tartott közgyűlésen 5 igazgatósági tag volt jelen, ők az alapszabály értelmében aláírásukkal hitelesítették a zárszámadást. Ezzel azonban nem elégedett meg a törvényességi felügyeletet ellátó cégbíróság, mind a kilenc igazgatósági tagtól aláírt elfogadó nyilatkozatot kért. Herzfeld Viktor úgy vélte, az aláírások beszerzése 6-7 hónapba is beletelik, ezért kérvényezte, hogy a jelentését fogadja el a cégbíróság az elfogadó nyilatkozatok pótlására. A jelentés hátoldalán a határidő lejártáig irattárba helyezésre vonatkozó cégbírósági előadói végzést a "Scontro 15 nap" jelölés egészíti ki. A sokat tapasztalt levéltárosok tudják, hogy a Scontro a gyakorlatban irattárba helyezést jelent, tekintve, hogy az ügy feléledése esetén és nem a határidő lejárta után kerül sor újabb intézkedésre. Ez az esetek többségében azt jelenti, hogy az ügyirat szabályszerű irattárba helyezés nélkül zárul le. A Szövetkezet adminisztrációjának elégtelen volta miatt azonban - a gyakorlattal ellentétben - a folyton úton lévő igazgatósági tagok aláírásának hiánya felélesztette az elfektetett ügyet. A „soron következő" törvénysértés egy évvel később következett be, az 1912. április 28-án tartott közgyűlés dokumentumainak késedelmes benyújtó. 133.765/1909. 5 A végzés törvényszéki iktatószáma 17.393/1912. 6 BFL VII. 2.e. 857. doboz. CgV.765. alapszám. 167.020/1912.