Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

ISMERT IRATTÍPUS - FÖLTÁRULÓ TARTALOM - Szegőfi Anna: Egy tanulmány margójára (A cégbírósági iratok forrásértékéről)

nek a feltáró munkának a során akadtam rá egy ügyiratra, amely a korai évek történetéhez szolgáltat némi adalékot.

3 Az ügyirat a Szövetkezet adatszolgáltatási kötelezettségeinek elmulasztásáról szól, nevezetesen a hiteles közgyűlési jegyzőkönyvek és az éves mérleg cégbírósághoz történő beküldésének elmulasztásáról. A vétséget a Szövetkezet 1909 és 1912 között minden évben újra elkövette. Ez a sorozatosan ismétlődő adminisztrációs hiba mindenképpen figyelmet érdemel, különösen a „miértek" és az arra adott válaszokban rejlő esetleges információk miatt. A kezdő irat a kereskedelmi és váltótörvényszék, mint cégbíróság, 122.974/1909. számú végzése, amely az 1908. évi mérleg és nyereség-veszteségszámla, valamint az ezt jóváhagyó 1909. évi közgyűlési jegyzőkönyv hitelesített példányának beküldésére szólította fel a Szövetkezetet. A végzés alapján a beküldés elmulasztásának okairól - amelybe bele kellett fogalmazni a mérleg kötelező nyilvános közlésének bizonyítékait is - az igazgatósági tagoknak aláírásukkal hitelesített nyilatkozatot kellett adniuk. A felszólítás névszerint felsorolja a nyilatkozattételre kötelezett „vétkeseket": Herzfeld Viktor, Verő György, Bárd Mór, Heltai Jenő, Martos Ferenc, Hubay Jenő, Huszka Jenő, Siebreicht József, Zipser Henrik. A „Jelentés" jóval a határidő lejárta előtt, Hubay Jenő ellenjegyzésével Herzfeld Viktor elnök aláírásával érkezett meg, aki a gépelt levélre kézzel írta rá a titulusát: „az orsz. m. k. Zeneakadémia rendes tanára mint elnök". A jelentés gyors megküldésének oka nyilvánvaló: a sietséggel szándékoztak pótolni a nyilatkozatról hiányzó aláírásokat. A jelentés summázata: a társaság eddig ténylegesen nem működött, így sem közgyűlési jegyzőkönyv nincs, sem mérleg nem készülhetett. Ezzel a jelentéssel kapunk bizonyítékot arról, hogy az emlékkötet szerzői által említett forráshiány nem iratpusztulás eredménye, egykorú iratok nem is készültek, nem is készülhettek a tényleges működés szünetelése miatt. A forráshiány megerősítésénél is értékesebb információ a működést akadályozó okoknak a több mint két oldalra terjedő kifejtése. Innen értesülhetünk arról, hogy az első években a szerzői jogokkal kapcsolatos törvényi bizonytalanság a társaság létét veszélyeztette. A Kúria állásfoglalása miatt Magyarországon a szerzői jogvédelem alá eső zeneműveket nem lehetett értékesíteni, mivel a vendéglősök, kávésok, fürdőtulajdonosok és egyéb zenét szolgáltató vállalkozók ellen nem lehetett pert indítani. A szerzői jogok megváltását csak a muzsikusoktól lehetett számon kérni, akik - Herzfeld szerint „szegénységük által védve vannak az ellen, hogy valaki ellenük szerzői jogbitorlása miatt pereket indítson." A beszámoló azzal a bizakodó megállapítással zárul, hogy a hasonló céllal alakult külföldi egyesületekkel kötött viszonossági szerződések majd megoldást jelenthetnek, közülük az osztrá3 BFL VII.2.e. 857. doboz. CgV.765. alapszám.