Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

ISMERT IRATTÍPUS - FÖLTÁRULÓ TARTALOM - G. Toronyi Judit: Földbirtok és választójog a dualizmuskori Nógrád vármegyében

hoz ajánlotta a kutatók figyelmébe a telekkönyveket és a kataszteri felméréseket.

16 Ebben arra mutatott rá, hogy a kataszteri iratok alapján mód nyílik a földhasználat pontos meghatározására, tekintettel arra, hogy a parasztság telken kívüli földbirtoklása általános jelenség volt, azaz a tényleges parasztbirtok terjedelme nagyobb volt, mint azt pusztán az úrbéres teleknagyságot véve figyelembe hihetnénk. Későbbi tanulmányában arra is utal, hogy a kataszteri felmérések a földbirtoklás vizsgálata során többek között az országon belüli tájproblémák felderítésére is alkalmasak.

17 Kellő kritikával kezelve lehetőséget nyújtanak a művelési ágak, s részben a vetésterület megoszlása, az alkalmazott művelési formák és az elért terméseredmények vizsgálatára. Ez azért is nagy jelentőséggel bír, mert a művelési ágak megoszlásának különböző arányai jelentékenyen befolyásolták az adott birtok holdankénti tiszta jövedelmének összegét. A kataszteri iratok hiányosságaként azonban megemlíti, hogy a különböző birtokcsoportokhoz kapcsolódó vetésterület megoszlását pontosan nem lehet a felvételekből megállapítani, mivel a kertek, gyümölcsösök és szőlők megjelölésén kívül azok éppen a legfőbb művelési ág: a szántó vetésterületének megoszlására nem adnak kellő felvilágosítást. Szabad György már mintegy az addigi tapasztalatok tükrében, a jövőre nézve foglalja össze a kataszteri munkálatok agrártörténeti értékesítésének feladatait.

18 Tanulmányában felsorolja mindazon elemzési lehetőségeket, amelyeket a kataszteri iratok véleménye szerint lehetővé tesznek. Ezek: általánosságban a két felmérési időszakban végbement birtokstruktúra változásainak kérdése; az egyéni ületve családi birtoklás; a dűlőkre lebontott művelési ágak minéműsége - mindez a kataszteri iratok sokoldalú felhasználhatóságát bizonyítja. Bali János

19 és Fegyó János

20 egy-egy község kataszteri felméréseinek anyagával példázza az iratokban rejlő lehetőségeket a birtokstruktúra változások kimutatására. A kataszteri iratok iránti érdeklődés ezt követően alábbhagyott, majd mint társadalomtörténeti elemzések lehetséges forráscsoportja merül fel az 1980-as években. Kiss József, Eke Judit és Farkas Attila a kataszteri felméréseket mint adatbázist kezelte kutatásai során, amely alkalmas a községi birtokstruktúra felvázolására.

21 Orosz István az 1987. évi gyulai konferencián 16 SÁNDOR 1964. 36-83. p. 17 SÁNDOR 1965.177-197. p. 18 SZABAD 1966.13-17. p. 19 BALI 1966.18-45. p. 20 FEGYÓ 1966.46-72. p. 21 KISS-EKE-FARKAS1987. 397-407. p.