Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

ISMERT IRATTÍPUS - FÖLTÁRULÓ TARTALOM - Tilcsik György: „Vagyonom, amelyről itt rendelkezem, önmagam szerzeménye." Horváth Boldizsár végrendelete

testamentumát, ezért kívánságára az egyik tanú, Kiszelj Tibor felolvasta annak szövegét, és csak ezt követően került annak végére aláírása. Terjedelmi okokból nincs módunk arra, hogy Horváth Boldizsár három végrendeletének minden érdemleges elemét külön-külön vizsgáljuk, ezért az alábbiakban csak a harmadik, azaz a végleges testamentum ismertetésére vállalkozhatunk, ám minden lényeges pont esetében utalunk az egyes testamentumok azonosságaira és különbségeire.

14 A végrendelet Horváth Boldizsár mindhárom, egymással erős formai és szerkezeti hasonlóságot mutató végrendelete római számokkal jelölt, hosszabb-rövidebb szakaszokra tagolódik. Az 1883-ban kelt XV, az 1886-ban készült XIII, az 1895-ben megfogalmazott pedig XVII pontból áll. „ Vagyonom, amelyről itt rendelkezem, önmagam szerzeménye." YLzzs\., a határozottságot, magabiztosságot, egyben igazi polgári öntudatot sugárzó - és az előző két végrendeletében nem szereplő - mondattal kezdődik Horváth Boldizsár kihirdetett testamentuma. Egy olyan ember, egy olyan személyiség kicsit lakonikus, de egyértelmű megnyilvánulása ez, aki tökéletesen biztos Önmagában, büszke arra az értékrendre, amelyet mindig is zsinórmértéknek tekintett, feltétlen és elkötelezett híve azoknak az ideáknak, valamint írott és íratlan szabályoknak, melyek szerint leélte életét, felnevelte és útjukra bocsátotta gyermekeit. Ezt követően Horváth Boldizsár - egész testamentumának tartalmát mintegy megmagyarázandó - visszatekint egyrészt szüleitől, pontosabban az édesanyjától kapott örökségének sorsára, másrészt megemlíteti a gyermekei számára általa addig adott különféle juttatásokat. A végrendelet e fejezetéből - melynek nagy része megtalálható az 1883ban készült testamentumban, viszont hiányzik a három évvel későbbiből megtudjuk, hogy bár a későbbi igazságügy-miniszter 4000 forintot ugyan örökölt édesanyjától, ám korábban sikeres vállalkozó édesapja valószínűleg az 1860-as évek első felében tönkrement, és az ő közbeavatkozása volt szükséges ahhoz, hogy apja nevének becsülete megmaradjon. Az adósságok kifizetése viszont Horváth Boldizsár teljes anyai örökségét, valamint időközben megszerzett saját vagyonának egy részét is felemésztette. A testamentum e pontja 14 BFL VII.175. 540/1883., 566/1886.; BFL VII.9.d. V. 1.121/1898. Miután a következő fejezetben a kihirdetett végrendelet tartalmi ismertetése során a másik két testamentumra is gyakori és folyamatos utalás történik, a könnyebb olvashatóság kedvéért, a három végrendelet - amelyek levéltári jelzete e jegyzet elején olvasható egyikére sem hivatkozunk.