Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

EGYÉN ÉS HATALOM - 20. SZÁZADI TÖRTÉNELMI KATAKLIZMÁK - Rácz Attila-Koltai Gábor: A kisemmizett forradalmár, avagy „semmi sem örök, csak a változás, mondta Hegel"

„Eljött ötvenhat. Te is öregedj egy kicsit. Előtte átállás volt nálunk.

10 Elloptuk egymástól a benzint. Elkiabálta magát a napos: Riadó! Azt hittük, hogy kamu az egész. Tudtuk a híreket, hogy tüntetések vannak, de erre a fene sem gondolt, hogy már így áll a dolog. Mondtam, menjél a riadóddal együtt a fenébe. Aztán bejött, hogy harci riadó. Harci riadó? Fogtam a csizmám, odavágtam a naposhoz, nem találtam el, ott voltam mezítláb, magamra húztam a pokrócot. Akkor már a kürt is szólt. Kisasszeroltam a pokróc alól, láttam, mindenhol felgyulladnak a villanyok, ugrálnak az ablakok mögött a katonák. Most is végigszaladt rajtam a hideg. Nem akartam elvesztem a tekintélyem, hogy, jaj, most felugrók, és beijedek, szaladok a csizmámért. Rántották a pokrócot le rólam. P. százados

11 meg pisztollyal a kéziben, az a nyugodt ember kifordult magából, az a félelem, meg az a düh, ami azon az emberen tükröződött! Lerántotta a takarót rólam. »Maga az? Keresztüllövöm, mint egy kutyát!« Tiszta erővel nyomta a homlokomhoz a fegyvert. Akkor azt éreztem, hogy az a hideg olyan forró, mondom, belenyomja a csövet a fejembe, beszakad, az biztos! Úgy gatyában és mezítláb kivitt az udvarra, hogy kivégezzen. »Harci riadó van, kitört Magyarországon a forradalom, és parancsmegtagadásért kivégzem elrettentő példaként az ezred előtt!« Volt egy Sz. százados, ezredpolitikai tiszt volt, ő volt a kutya. Az is ott szaladgált, kiszúrta, az mentette meg az életem. Megfontolt nyugodt ember volt. »Meg vagy te őrülve? Most osztják ki az éles lőszereket, ezt az embert a laktanya kilencven százaléka ismeri. Nem fogják megtorolni, ha valakit megölsz? Tudod, honnan jöttek ezek? Az összes peremkerületből. Kelepelni fognak a géppisztolyok.«" Nem volt vége a megpróbáltatásoknak, mert Sz. százados elküldte a kocsiért, de az autó tankjából kilopták a benzint. „»Alljon ide a főépület elé, a tiszttársaimmal együtt maga fog minket vinni.« Tök száraz tankkal, be sem tudtam indítani. Borzasztó káosz volt. Olyan köd volt, gyalog nekimentünk a póznának. Próbáltam a tüzérektől kérni benzint, bementem a szolgálatvezetőhöz, hogy a tiszt elvtársakat viszem Budapestre. »A kútig sem tud elmenni?« Úgy begerjedt, mindenki bolond volt, nekiállított a falnak, előkapta ez is a stukit, mondom, nézd a'! cowboyok közé kerültem, mindenki pisztollyal akar kivégezni? Csomó idő eltelt, a tisztek meg már ott várták a kocsit a főépület előtt, hogy felüljenek. A kocsi meg halál száraz tankkal ott állt a tüzér laktanyában. Hát megint ki mentett meg? Az Sz. százados. Azt mondta, hogy azonnal az első kocsi, 10 Azaz a katonák leszerelésre készültek. Termes Károly A387439. sz. katonakönyvében leszerelés dátumaként 1956. november 5. szerepel. 11 A nem egyértelműen közszereplőket személyes adataik védelme érdekében nevük kezdőbetűjével jelölöm.