Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

EGYÉN ÉS HATALOM - 20. SZÁZADI TÖRTÉNELMI KATAKLIZMÁK - Erdmann Gyula: Az agrárnépesség elkeseredésének okai 1956-ban

ma közel másfél milliót tett ki. Azaz, minden harmadik magyar családot érintette a hatósági, karhatalmi szigor. Ezek legalább 30%-a vidéki parasztember volt. A már említett 1953. júniusi MDP KV ülésen elismerték, hogy a megelőző három évben 650 ezer bírósági eljárás folyt s mellette 850 ezer rendőri intézkedés, melyek zöme a parasztságot sújtotta. Még az állítólag önkéntes békekölcsönjegyzést is (munkavállalónként 3-4 havi fizetést tett ki) erőszak kísérte. Mint cseppben a tenger, szemlélhető a helyzet az alábbi konkrét példák nyomán. Sur János újszalontai kulák két és fél évet kapott, mert szidta a kommunistákat, s a börtön mellett teljes vagyonelkobzással is sújtották.

1 Egri Benjámin okányi kulákot másfél évre ítélték, mert ittasan letépett néhány választási plakátot.

2 Kővári Sámuel mezőberényi kulákot szintén másfél évre és részleges vagyonelkobzásra ítélték, mert beszolgáltatott búzájával együtt vitte be anyósa egy zsák búzáját, amely zsizsikes volt, s részben elfertőzte a begyűjtési raktárt; anyósa a vizsgálat hírére felakasztotta magát.

3 Kaposi Gyula kaszaperi plébánost 3 és fél évre vetették börtönbe, mert nyilvánosan igazságtalannak bélyegezte a beszolgáltatást s ezért őt vádolták a falubeli tüntetés kirobbantásával.

4 A hivatalok embertelensége is megdöbbentő volt. A gombai Bálint Gyuláné 1952-ben az aszály miatt nem volt képes a beszolgáltatás egészének teljesítésére terményből, ám jelezte, hogy a 15 mázsa terményhátralék fejében a számára kötelező 140 kg marhahús helyett egy 590 kg-os marhát adott be; kérte tehát a terményhátralék törlését, amit a begyűjtési minisztérium elutasított.

5 1953 elején pl. számos község kérelmezte, hogy takarmány híján lehessen az előírtnál kisebb súlyú sertéseket is beadni, hiszen nincs miből hizlalni az állatokat; a minisztérium azonban ragaszkodott a 126 kg-os határhoz. Szigeti Lajosné Dunaföldvárról begyűjtési hátraléka törléséért folyamodott, mivel összes földjét ingyen adta át az államnak; a minisztérium ezt is elutasította. Végül néhányat a sok száz súlyosabb tragédiából. Az endrődi mintagazda Tóth Mihályt kisemmizték, mindenét elvették, 1950 egy éjjelén mégis elvitték, mert állítólag több fát vágott ki a saját földje mezsgyéjén, mint amire engedélye volt. Rettenetesen megverték, gyógyulása heteket vett igénybe, majd egy éjjel a saját háza padlásán találták felakasztva. Ez önmagában is elég lenne, ám a körülmények korántsem utaltak egyértelműen öngyilkosságra. 1 BéML XXV. 11. c. 1. d. B 5922/1951. 2 BéML XXV. 10. c. 8. d. 923130. 3 BéML XXV. 11. c. 1. d. B 5345/1951. 4 BéML XXV. 10. b. 2. d. B 0027/1952. 5 MOL XIX-K-7-a. 14-4/c-1952/3487.