Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)
EGYÉN ÉS HATALOM - 20. SZÁZADI TÖRTÉNELMI KATAKLIZMÁK - Szakolczai Attila: Az 1956. október 31-i szovjet döntés lehetséges magyar okai - Karhatalomból nemzetőrség
hogy a megbeszélés tárgya a kormány szándékai szerint, a népi demokrácia és a közrend védelmében felállítandó karhatalom. A megbeszélésen részt vevő civilek is kommunisták voltak, és nemcsak a szakszervezeti titkárok. Herpai a háború alatt került kapcsolatba a mozgalommalal, részt vett az antifasiszta ellenállásban, majd magas karriert futott be a demokratikus rendőrségnél, Rajk belügyminisztersége idején a felsőfokú Rendőr Akadémia tanára volt, 1956-ban pedig nemcsak az MÉFB-nek volt tagja, hanem a BM forradalmi bizottságának is. Pozsár és Vincze is párttagok voltak, a bölcsész diákbizottságon belül a mérsékelt vonal képviselői, Pozsárt gyakran támadták mint sztálinistát. Az ülést Kiss István vezette, aki beszámolt a HM-ben hallottakról, hogy a kormány utasítására zömmel munkásokból és részben egyetemistákból olyan karhatalmat kell felállítani, amely a rendőrséggel és a katonasággal együtt alkalmas a rend fenntartására. Semmi nyoma nincs annak, hogy a megbeszélésen vita lett volna. Döbrentei egyetértett a rendőrök által előterjesztett javaslattal, közölte, hogy a SZOT is tervezte munkásokból fegyveres karhatalom felállítását. 45 A karhatalom szervezeti felépítésével kapcsolatban Deszpót László tervezetét fogadták el Herpaiéval szemben. 46 Eszerint a karhatalom a rendőrök és a katonák mellett zömmel munkásokból, kisebb részben egyetemistákból fog állni, és számítottak a partizánszövetség tagjaira is. 47 Noha jelen ismereteink szerint a megbeszélésen csak a bölcsész diákbizottság képviselői vettek részt (akik azonban október 26-ától minden pesti egyetem képviseletét felvállalták), a megállapodás nem csak a bölcsészekre vonatkozott. 48 Nem zárták ki fegyveres felkelők csatlakozását, de ezt csak abban az esetben tervezték engedélyezni, amennyiben azok támogatják a kormányt, leteszik a fegyvert, és személyükkel szemben semmilyen kifogás nem merül fel. 49 (Szükséges megjegyezni, hogy noha ezt az eddig feltárt források nem tartalmazzák, nem kizárt, hogy Donáth Ferenc hasonló értelmű javaslatot tett már az október 26-i KV-ülésen is a felkelők bevonására az átalakítandó karhatalomba. Legalábbis Ságvári Ágnes, aki az ülés gyorsírói jegyzőkönyvét vezette, így emlékezett 1957-ben. 50 ) A karhatalmat a kerületi rendőrkapitányságok bázisán kívánták felállítani. Elfogadtak egy-egy nyi45 ÁBTL 3.1.9. V-150007/1. Kopácsi Sándor jkv., 1957. április 30. 46 ÁBTL 3.1.9. V-150007/5. Vári József jkv., 1957. június 27.; ÁBTL 3.1.9. V-150007/6. Deszpót László önvallomása, 1957. április 18. 47 ÁBTL 3.1.9. V-150007/6. Deszpót László önvallomása, 1957. április 18. 48 ÁBTL 3.1.9. V-150001/4. Tánczos Gábor jkv., 1957. április 2. 49 ÁBTL 3.1.5. O-10847. Pozsár, 33. p. 50 ÁBTL 3.1.9. V-150001/3. Tardos Andrásné (sz. Ságvári Ágnes) jkv., 1957. június 26.; Lásd visszaemlékezésében, de ott Losonczynak tulajdonította a javaslatot. SÁGVÁRI 1989.101. p.; Lásd még: KÖVÉR 1998.278. p.
