Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

EGYÉN ÉS HATALOM - 20. SZÁZADI TÖRTÉNELMI KATAKLIZMÁK - Szakolczai Attila: Az 1956. október 31-i szovjet döntés lehetséges magyar okai - Karhatalomból nemzetőrség

aznap folytatott megbeszélések mindegyikén kizárólag az egyetemisták bevonásáról volt szó (őket értesítette Földes László és Kovács István, az ő képviselőikkel tárgyaltak a Deák téri főosztályon), márpedig ha korábban volt is e téren bizonytalanság, október 28-ára egyértelművé vált, hogy döntő részben nem az egyetemisták vívták a fegyveres harcot, és hogy nem ők vezették a felkelőket. Vagyis az október 28-i szándékok szerint az új karhatalom állományát a rend fenntartásáért addig is felelős fegyveres testületek tagjain kívül a nagyüzemi munkások mellett (akiknek felfegyverzését és a népi demokratikus rend védelmében való mozgósítását már október 24-e óta tervezgette a párthatalom), az egyetemistákból kívánták feltölteni. A fegyveres felkelők bevonása elől ekkor még elzárkózott a pártvezetés és a kormány. A szervezésben kezdettől részt vett két forradalmi, ugyanakkor a Nagy Imre-kormányt egyértelműen támogató testület, amelyek az eseményekkel egy időben ugyanúgy nem voltak a népi demokrácia ellenségének tekinthetők, mint Kopácsi Sándor vagy Kiss István alezredes. A Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága (MÉFB) október 28-án kelt felhívása azonban radikálisabb volt a kormány október 28-i tervezeténél, hiszen az új karhatalomba bevonni javasolt a fent említetteken túl „minden hős felkelőt, minden fegyveres csoportot", de - feltehetően a kommunista túlsúly megőrzése érdekében - „a munkás- és parasztifjúságot, az egyetemistákat, a Petőfi Kör tagjait és a volt népi kollégistákat" is.

37 Az MÉFB-t Herpai Sándor tájékoztatta a tárgyban Nagy Imrével folytatott megbeszélésről.

38 A két elképzelés közötti különbség vagy abból fakad, hogy az MÉFB ugyan támogatni kívánta a kormányt, de ahhoz kritikusan viszonyult, igyekezett rászorítani az általa szükségesnek tartott lépésekre, vagy Herpai tájékoztatója volt pontatlan a Nagy Imrével október 27-én folytatott tárgyalásról. Október 28-án délután az új karhatalom felállításáról tartottak megbeszélést a Deák téri főosztályon, amelyen az MÉFB-t Herpai képviselte. A SZOT képviselőit telefonon hívta meg Vári József rendőr őrnagy. Az ülésen részt vevő rendőrök szerint a szakszervezet képviseletében ketten voltak jelen, Döbrentei Károly, valamint egy Vinczének nevezett szakszervezeti titkár.

39 37 A Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottságának felhívása. Szabad Nép, 1956. október 29. 38 NAGY 2007. 215. p. 39 ÁBTL 3.1.9. V-150007/6. Deszpót László önvallomása, 1957. április 18. Egy forrás (ÁBTL 3.1.9. V-150007/4. Deszpót László feljegyzése, 1957. február 27.) Vincze Józsefet említ, ezt vette át Horváth Miklós, aki szerint a megbeszélésen részt vett Kurimszky Sándor vezérőrnagy, miniszterhelyettes is, ez azonban nyilvánvalóan tévedés, Kurimszky október 30-án vett részt megbeszélésen a Deák téren, amikor a néphadsereg más magas rangú tisztjei is jelen voltak. Horváth egyik forrásának, Deszpót László 1957. április 18-i önvallomásának (ÁBTL 3.1.9. V-150007/6.) hibás datálását vette át. HORVÁTH 2003. 262. p.