Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

EGYÉN ÉS HATALOM - 20. SZÁZADI TÖRTÉNELMI KATAKLIZMÁK - Szakolczai Attila: Az 1956. október 31-i szovjet döntés lehetséges magyar okai - Karhatalomból nemzetőrség

szédében). A Katonai Bizottság tagjainak (akiknek ex officio szoros kapcsolatuk volt a magyarországi szovjet parancsnokokkal) pozícióban maradása, sőt fontos új feladattal való megbízatásuk növelte annak valószínűségét, hogy a politikai irányváltást a Kreml egyetértőleg tudomásul veszi. Az új karhatalomnak Nagy Imre rádiónyilatkozata szerint „a honvédség és rendőrség alakulataiból, valamint a munkások és az ifjúság felfegyverzett osztagaiból"

35 kellett volna megalakulnia, a szervezésért a Katonai Bizottságon kívül azok az intézmények voltak felelősek, amelyeket a pártvezetés és a kormány erre a leginkább illetékesnek tartott: a rendőrség budapesti és országos főosztálya, a HM és a kiegészítő parancsnokságok, a legfőbb bázisnak szánt munkásság hivatalos testülete, a SZOT, valamint a párt budapesti bizottsága, hiszen az új karhatalom felállítása a fővárosban volt a legsürgősebb. A vizsgált kérdés szempontjából tekintve, ami október 28-án Budapesten elkezdődött, arról okkal lehetett gondolni, hogy elnyeri a Kreml egyetértését: a magyar kormány lépéseket tett egy olyan új karhatalom felállítására, amely a szovjet csapatok (Budapestről történő) visszavonása után képes fenntartani a rendet, megvédeni a rendszert. Arra, hogy az új karhatalom a népi demokratikus berendezkedést fogja védelmezni, kellő garanciául szolgált a szervezők köre, és az, hogy a szervezés a párt és a kormány kezdeményezésére és felügyeletével, a néphadsereg és a demokratikus rendőrség révén indult meg. Források nélkül is egyértelmű, hogy mindez élvezte Moszkva jóváhagyását, nemcsak azért, mert az SZKP Elnökségének ülésén maga Zsukov tábornok is ehhez hasonló javaslattal állt elő,

36 hanem azért is, mert biztosnak tekinthető, hogy a szovjet és magyar fegyveres erők, valamint a pártvezetés közötti kapcsolattartás érdekében létrehozott Katonai Bizottságon keresztül Moszkva pontosan tájékozott volt a fejleményekről, és semmi nyoma nincs annak, hogy azt opponálta volna. Más oldalról a Nagy Imrével szemben intranzigens elutasító álláspontot képviselő SZER-nek a karhatalommal szembeni bizalmatlansága is azt jelzi, hogy a Kreml bízhatott a testületben. A SZER október 29-én az ávósok bújtatásának alkalmas eszközét látta - nem teljesen alaptalanul - a szervezés alatt álló karhatalomban. A nemzetőrségbe toborzandók közül egyedül az jelenthet (és jelentett) problémát, hogy kik értendők Nagy Imre bejelentésének nem éppen szabatos „ifjúság" kifejezése alatt. Az csak látszólag vonatkoztatható a harcoló ifjúságra (a felkelőkre, a budapesti srácokra), hiszen Nagy egyértelműen „felfegyverzett osztagokról", és nem fegyveres osztagokról szólt, márpedig a felkelőket nem kellett volna felfegyverezni, ellenkezőleg, a kormánynak október 28-án éppen lefegyverzésük volt a célja. Az új karhatalom felállításáról 35 Kossuth rádió, 1956. október 28.17.25. VARGA 1989.132. p. 36 SZEREDA-RAINER 1996. 37. p.