Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

EGYÉN ÉS HATALOM - 20. SZÁZADI TÖRTÉNELMI KATAKLIZMÁK - Szakolczai Attila: Az 1956. október 31-i szovjet döntés lehetséges magyar okai - Karhatalomból nemzetőrség

rián István Kovács Istvánnal, a budapesti pártbizottság első titkárával tárgyalt 28-án a műegyetemisták felfegyverzéséről,

29 és a műegyetemen még aznap megkezdődött a nemzetőrség felállítása. Ugyanezen a napon a budapesti pártbizottságon pedig Mező Imre kezdett hozzá a rend helyreállítására és fenntartására alkalmas fegyveres erő szervezéséhez. Ebben Földes László segítette volna, ám az ő későbbi szerepének nincs nyoma az eddig feltárt iratokban.

30 (Annak azonban igen, hogy Földes kezdetben részt vett az új karhatalom szervezésében, személyesen utasította az abba való bekapcsolódásra a bölcsészkari Egyetemi Forradalmi Diákbizottságot.

31

) Mezőéket személyesen Janza Károly honvédelmi miniszter utasította a szervezés megkezdésére.

32 Nincs ugyan nyoma, ám vélelmezhető, hogy hivatalánál fogva Janza is tagja volt a Katonai Bizottságnak (amelynek október 24-én hajnalban honvédelmi miniszterként lett tagja Bata István), különösen abban az esetben ha a bizottság az új helyzettel összefüggésben új (és fontos) feladatot (az új karhatalom felállítása) kapott. Hasonló a helyzet Münnich Ferenc belügyminiszterrel, aki október 28-29-én több alkalommal tárgyalt Kopácsival a karhatalom felállításáról. (Piros László is belügyminiszterként volt tagja a stábnak.) Az eddigi feldolgozások ugyan a Köztársaság téren szervezett fegyveres erőt élesen megkülönböztették, sőt szembeállították a később nemzetőrség néven karhatalmat létrehozó egyéb kísérletektől,

33 aminek alaptalan voltát Eörsi László Köztársaság tér, 1956 című könyvéről írt bírálatomban fejtettem ki.

34 A Katonai Bizottság bevonását az új karhatalom szervezésébe számos tényező indokolta. A bizottság eredeti konkrét feladata a politikai irányváltással (a szovjet csapatok visszavonásával) megszűnt, általánosságban azonban megmaradt: biztosítani a kapcsolatot a párt (mellett egyre inkább a kormány) és a rend helyreállításáért és fenntartásáért leginkább felelős fegyveres erő (az új karhatalom) között. A bizottság prominens tagjainak október 26-án jelentős részük volt Donáth Ferenc és Losonczy Géza kibontakozási javaslatának elvetésében. A bizottság megszüntetését hatalmuk csökkentésére irányuló lépésnek tekinthették volna, ami szembefordíthatta volna őket az új politikával. Ezzel szemben az új feladat (miközben lekötötte aktivitásukat), kellő befolyást biztosított számukra a fegyveres erő fölött, ami csökkenteni látszott a fordulat mértékét (Kádár is erre törekedett a KV előtti be29 ÁBTL 3.1.5. O-10847. Pozsár. 30 Tóth Lajos tanúvallomását idézi EÖRSI 2006. 32. p.; HORVÁTH 2003. 273. p. 31 Ezt Beck tévesen október 25-ére datálja. BECK-GERMUSKA 1997. 86. p. 32 Tóth Lajos tanúvallomását idézi EÖRSI 2006. 32 p.; HORVÁTH 2003. 273. p. 33 HOLLÓS-LAJTAI 1974.; HORVÁTH 2003.; EÖRSI 2006. 34 SZAKOLCZAI [2007] Karhatalom szervezése a Köztársaság téren c fejezet.