Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

EGYÉN ÉS HATALOM - 20. SZÁZADI TÖRTÉNELMI KATAKLIZMÁK - Szakolczai Attila: Az 1956. október 31-i szovjet döntés lehetséges magyar okai - Karhatalomból nemzetőrség

nek legalább de facto elismerését jelentette, ami nyilván kiváltotta a felkelőket lázadónak tartó Kreml rosszallását. Aligha véletlen, hogy Dudást a szovjetek az elsőként bíróság elé állítandók és kivégzendők közé sorolták november végén; erre legvalószínűbben október 29-30-i tevékenységével (a Szabad Nép-székház elfoglalása, saját lap megjelentetése, annak vezércikke, illetve az abban közölt program) tette érdemessé magát, hiszen későbbi zavaros szerepe, illetve a nevéhez kapcsolt incidensek ezt jóval kevésbé indokolták volna. Nem tartom kizártnak, hogy Dudás József fogadása belejátszott az október 30-i szovjet döntés megváltoztatásába, de semmiképpen sem volt súlyos a figyelembe vett tényezők között, hiszen Dudásnak nem sikerült politikai engedményeket kicsikarnia Nagytól. Amúgy október 30-án nem ő volt az egyetlen felkelő, akivel tárgyalt a hatalom: Kádár a Tűzoltó utcai fegyveresek küldöttségét fogadta. Október 30-án alakult meg Győrött a Dunántúli Nemzeti Tanács (DNT). Ennek a szakirodalom eddig nem tulajdonított jelentőséget a második beavatkozásról hozott szovjet döntést illetően, részint Budapest szerepének és jelentőségének túlértékelése, részint pedig amiatt, mert a tanács késő éjszaka alakult meg, arról az első híradások csak a másnapi lapokban jelentek meg, így feltételezhető volt, hogy a hír a döntés meghozatala után jutott csak el Moszkvába. Mivel azonban a dunántúli konferenciáról, a DNT megalakításáról és követelési pontjairól a győri rádió már azt megelőzően hírt adott, hogy a végleges, teljes programot elfogadták, nem zárható ki, hogy a Győrött történtek befolyásolták a szovjet döntést. Este fél tízkor határoztak a küldöttek a DNT megalakításáról, és fogadták el a szervezet nyolcpontos programját, amely tartalmazta a politikailag legfőbb követeléseket. Abban az időben, amikor folyamatban volt Németország kettészakítása, amikor Korea már két egymással katonailag is szemben álló országra hasadt, egyáltalán nem volt lehetetlen, hogy ugyanez van folyamatban Magyarországon is. Ez Moszkva számára nemcsak azt a fenyegetést jelentette volna, hogy fel kell adnia a Dunántúlon kiépített katonai bázisait, hanem azt is, hogy Németország után egy újabb hidegháborús válsággóc alakul Európa közepén, ami a hruscsovi desztalinizáció keltette enyhülés helyett a válság eszkalálódását eredményezhette volna. Mindazok a kijelentések, amelyek a Nagy Imre-kormány hatalmának és befolyásának csökkenésére vonatkoztak, egyaránt utalhattak a fenti három esemény mindegyikére.

6 Érthetetlen azonban, hogy - amennyiben ezen eseményeknek valóban szerepük volt a döntés megváltoztatásában - Malin kézírásos jegyzetei miért nem tartalmaznak rájuk vonatkozó egyértelmű utalásokat, hiszen a Magyarországon is sokak által fasisztának tartott Dudás 6 Rainer is hivatkozik arra, hogy a magyar kormányt gyengének látta Hruscsov, aminek szerepe lehetett az október 30-i döntés megváltoztatásában. RAINER 1996.141. p.