Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

EGYÉN ÉS HATALOM - 20. SZÁZADI TÖRTÉNELMI KATAKLIZMÁK - Cs. Sebestyén Kálmán: A csehszlovák-magyar lakosságcsere lebonyolítása a Salgótarjáni járásban

esett az is, hogy egy Losoncról menekült MÁV órabéres visszautasította a kiutalt lakást, mondván „neki két szoba konyha bútora van és a lakás kicsinysége miatt még a bútorát sem tudná a lakásba beraktározni." Néhányan a polgármesteri hivatal megkerülésével akartak célt elérni. Egy főtörzsőrmester, akit Kassáról utasítottak ki feleségével és hat gyermekével, az áttelepítési kormánybiztoshoz fordult. „Hosszas kínlódás után Erdőtarcsán tudtam kiverekedni egy lakást - írta -, ezt azonban a községi elöljáróság egy deportálásból visszatért zsidó családnak adta ki, s most családommal fedél nélkül vagyok." Salgótarjánban kért egy zárolt lakást kiutalni, mert oda helyezik szolgálattételre a határvadászokhoz. A kormánybiztosi iroda a balassagyarmati kirendeltségre továbbította az ügyet, kivizsgálásra. A lakásügyi osztály vezetője eligazítást is adott: „Ha csupán protezsáló levél, azaz... nem felvidéki őslakos, mely esetben a zárolt lakások egyikére sincs igényjogosultsága, úgy az átirathoz nincs hozzáfűzésem... a kirendeltség kötelessége azt megállapítani, hogy a kérelmező... 1938. november 2. előtt rendes lakással bírt Csehszlovákia területén, s ha mint őslakos, igényjogosult a Kormánybiztosság részére zárolt valamely lakásra."

17 Bonyolította a helyzetet Salgótarján környékén, hogy a Szlovákiába távozók közel harmada szolgálati lakásban lakott, melyekkel a vállalatok rendelkeztek, és munkásaiknak tartották fenn. Munkásfelvétel viszont nem volt. Az Acélgyár az ilyen tárgyú megkeresésre például a következő választ adta: „gyárunkban a Szlovákiából áttelepülők közül ezidőszerint elhelyezni senkit nem tudunk, mert a gyár dolgozói létszáma a termeléshez viszonyítva oly magas, hogy felsőbb helyről kapott utasítás szerint leépítéssel kell foglalkoznunk." A bányánál hasonló volt a helyzet. Április elején az Áttelepítési Kormánybiztosság megállapodást kötött a Magyar Állami Szénbányákkal menekült bányászok foglalkoztatására. Április 19-én azonban már módosították is az egyezményt, mert a salgótarjáni bányakerületben szakmunkásokat sem tudtak elhelyezni. Egyedül a Zagyvapálfalvai Üveggyár alkalmazott hét menekült munkást.

18 A szlovákiai kitelepítések 1947 tavaszától szervezett keretek között zajlottak, döntően vasúton. Az ekkor ide érkezők a határtól távolabbi településekről származtak, ahová a határ menti magyar lakosság közvetlen családi, rokoni szálai nem értek el. A vasúti szállítás egyik belépő állomása Somoskőújfalu volt, ahol a nyár folyamán a kitelepítetteket fogadó mozgó kirendeltség is működött. A szerelvényeken érkezőket az ország belsejébe irányították, így a Salgótarjáni járás területére érkezők száma jelentősen csökkent, 17 NML XXIV. 1.196/1947. Lakásigénylési ügyek. 18 NML XXIV. 1. 25/1947. Szociális elhelyezési lehetőségek feltárása. 91/1947. Felvidéki menekült bányászok elhelyezése.