Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

EGYÉN ÉS HATALOM - 20. SZÁZADI TÖRTÉNELMI KATAKLIZMÁK - Cs. Sebestyén Kálmán: A csehszlovák-magyar lakosságcsere lebonyolítása a Salgótarjáni járásban

mivel a határhoz közeli településekről menekültek már az első hullámban átjöttek. Ok, a hatóságoknál felvett jelentkezési lapokon, okként szinte kizárólag a deportálástól való félelmet jelölték meg, vagy egyszerűen annyit közöltek, hogy falujukat körbezárta a csendőrség és a katonaság. Azonban 1947 második felében, sőt még 1948 első hónapjaiban is érkezett egy-egy menekült a túloldalról. Az országhatár őrzésének szigorúbbá válásával nem kis részben a csempészet visszaszorítása érdekében - a határvadászok találkoztak először ezekkel a hivatalos okmányok nélkül érkező menekültekkel. Legtöbben Cered körzetében igyekeztek Magyarországra jutni. Februárban az alsóutas-pusztai őrsön egy losonci férfi jelentkezett. Elmondta, hogy a szlovák hatóságok „bútorrejtegetés címén lezárást" akartak foganatosítani ellene, mert egy magyarországi ismerőse rá bízott bútorait őrizte. A lefogás elől szökött meg. Másik esetben egy füleki nőt fogtak el, kinek férje meghalt. Ő gyárban dolgozott, de onnan magyar nemzetisége miatt elbocsátották, nem maradt megélhetése. Ugyanaznap egy másik füleki nőt is kihallgattak. O azt vallotta, hogy „1948. január 11-én férjét a szlovákok elvitték és nem akarta, hogy minden kereset nélkül a szüleit terhelje meg (8 éves gyermekével együtt) az eltartással." Munkát nem kapott, ezért volt kénytelen átjönni Magyarországra. Szintén a munkaalkalom miatt szökött át egy fiatal házaspár Péterfala községből. Nekik Barnán ajánlottak munkát és megélhetést. Érdekes annak a Fülekpüspöki illetőségű kőművesnek az esete, aki Macskalyuknál lépte át az országhatárt. „Bevallása szerint - szól a jelentés az államrendőrséghez 1947. XII. hó 5-én adta be a kérvényét [alkalmazásra S. K.] és még semmi eredményt nem tud. Tehát azt jött át megérdeklődni."

19 A kitelepülök A belügyminiszter 1946. március elején adta ki a lakosságcsere-egyezményre vonatkozó rendeletet a magyar közigazgatási hatóságok részére. Ebben felhívta a figyelmet az együttműködésre, és felsorolta azt a 16 körzetet is, melyben a csehszlovák különbizottságok tevékenykednek. Nógrád megyében Rétság és Balassagyarmat mellett Salgótarján is egy körzet központja volt. Innen szervezték elsősorban a város és környékén, valamint Lucfalván és Sámsonházán tartott propagandagyűléseket, előadásokat. A Nógrádi Újság ezzel foglalkozó írásában megjegyzi, hogy színes papírruhába öltöztették a várost, a hirdetőoszlopokra jobbnál jobb ajánlatokat ragasztottak ki. A plakátok azt hirdették, hogy Csehszlovákiában olcsó az élet és jólétet biztosítanak minden odatelepülőnek. Az MKP megyei titkára május hóról készült összefoglalójában a következőkről számolt be: „Magyar tisztek vezeté19 NML XXV. 15. c. 651/1948., 121/1948., 122/1948., 1050/1948., 918/1948.