Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

EGYÉN ÉS HATALOM - 20. SZÁZADI TÖRTÉNELMI KATAKLIZMÁK - Cs. Sebestyén Kálmán: A csehszlovák-magyar lakosságcsere lebonyolítása a Salgótarjáni járásban

falvakból: Péterfaláról, Egyházasbástról, Dobfenékről, Csomatelkéről, Tajtiból, Medveshidegkútról, Sőregről. A körjegyzőnek nemcsak az elhelyezéssel, hanem az ellátással is problémái akadtak, melyeket csokorba gyűjtött. A főjegyzőtől kért tájékoztatást, hogy gabonaőrlésre adhat-e ki engedélyt a menekülteknek, akik önellátóak. Kaphatnak-e engedélyt burgonyavásárlásra, mert a fagyveszély miatt abból a saját készletüket nem bírták áthozni. „Itt csak azok a letelepültek maradnak és dolgoznak is - írta - kiknek a határon innen van föld ingatlanuk. A többiek - megélhetésük biztosítása érdekében munkaalkalmat keresnek." Az állattal menekülők takarmányt nem tudtak hozni, ezért kaphatnak-e takarmány-kiutalást - kérdezte. Ez problémát okozott Somoskőújfaluban és Bocsárlapujtőn is. A főjegyző saját hatáskörében csak részben tudott intézkedni, viszont egy átfogó javaslattal fordult a vármegyei gazdasági felügyelőhöz: „A járás területén eddig csak a ceredi körjegyzőség községeibe érkeztek nagyobb számmal fogatokkal és mezőgazdasági szerszámokkal rendelkező menekültek" - állapította meg. „Sok ceredi gazdának Utas pusztán is van lakása, amelyben senki sem lakik. E lakások igénybevételével, és esetleg építkezéssel a menekültek részére ott lakás és melléképület biztosítható lenne" - javasolta.

15 Az Áttelepítési Kormánybiztosság balassagyarmati kirendeltsége március végén kérte a helyi közigazgatás vezetőit, hogy mérjék fel mennyi épület, földterület áll rendelkezésre menekültek letelepítésére, illetve ingatlan juttatása nélkül milyen foglalkozásúakat tudnának befogadni. A Salgótarjáni járás körjegyzőségei többségéből az a válasz érkezett, hogy nincs szabad épület és földterület. Mátraverebélyből jelentették, hogy egy szabómestert mindenképpen elhelyeznének, mert ilyen iparos nincs a faluban. A nagybárkányi körjegyző - akihez a szlovák lakosságú falvak, Lucfalva és Sámsonháza, tartoztak - nem tudott pontos adatokat közölni. Mint írja: „nem tudom, hogy mi lesz azokkal a kijelentkezőkkel, akik kijelentkezésüket időközben visszavonták, ki kell-e nekik települni vagy nem."

16 Salgótarjánba - a kimutatások szerint - az év első két hónapjában mintegy 60 személy érkezett. Természetes, hogy a vidék legnagyobb ipari központjába menekülők többsége alkalmazott, vagy szakmával rendelkező munkás volt. Eredeti lakhelyük Fülek, Ragyolc és Feled. A városban, ahol egyébként is nagy volt a lakáshiány, a menekültek elhelyezése okozott gondot. Mivel az áttelepülésre jelentkezettek után maradó kevés lakás csak júniustól kezdve szabadult fel, a menekültek többsége kénytelen volt albérletben meghúzni magát. így nem meglepő, hogy egy-egy felszabaduló lakásra több jelentkező is akadt, amely visszásságokat, sérelmeket is szült. De meg15 NMLiv. 514. a. 398/1947. 16 nml xxiv. 1.15/1947.