Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

EGYÉN ÉS HATALOM - 20. SZÁZADI TÖRTÉNELMI KATAKLIZMÁK - Csóti Csaba: Dormándy Gézának, a magyar-román határkijelölő bizottság magyar tagjának 1921. novemberi jelentése a bizottság munkájáról (Forrásközlés)

hozzátéve, hogy a bizottság ezen magatartása következtében több javaslat beadását céltalannak tartjuk. A bizottság erre nem mert dönteni s az elnök személyesen Párizsba ment, a nagykövetektől instrukciót kérni. 16 A döntés ismét ellenünk történt, kizárva minden kiigazító javaslatot, mely az említett vasútvonalon túlterjedt. A bizottság ezek után saját kezdeményezéséből fel­tette a kérdést, hogy fenntartja-e a magyar kormány elutasító magatartását s nem ad-e újabb javaslatot? Károly király visszatérése a háborús veszély által megzavarva és elodázva, ezen kérdésre csak hosszabb idő múlva lehetett válaszolni. 17 Időközben felmerült, részben román kezdeményezésre, egy­részt a románokkal való közvetlen tárgyalás gondolata s ezzel egyidejűleg elkészült - úgy látszik az angol delegátus kezdeményezésére - egy csak a vasútvonalig terjedő javaslat (ld. a mellékelt térképen), 18 melyet egy bizalmi személy a Kormányzó Úr Ő főméltóságának közvetlenül is bemutatott. A közvetlen tárgyalás a románokkal úgy a bizottságban, mint Bukarestben a román külügyminisztériumban meddő maradt. 19 Erre a fenti csökkentett ja­vaslat nyújtatott be, lemondásommal egyidejűleg. Ezen javaslattal szemben a bizottság merész fordulattal teljesen új formai alapra helyezkedett, amennyiben tekintettel a kísérő levél alkalmazásáról eddig folyt vita meddő voltára elhatározta, hogy ő maga szabja meg azon határrészeket, hol a tria­noni vonal érintetlen marad s hol lehet majd esetleg helyi korrektúrákat kér­nünk. Ezen kereteken belül kikapcsolta a kiigazításból Aradot és Szatmárt, a terület kilenctizedrészét s csak a két nagy város környékét tartotta fenn kö­zelebbi tanulmány tárgyául. 20 Ezen tényállással szemben és azt előre látva, úgy én, mint utódom, Oláh százados felvetette a javaslatok visszavonásá­nak kérdését, elvi álláspontunk kidomborítása érdekében. Azonban az elvi álláspontot, nevezetesen azt, hogy a kísérő levelet mi nem látjuk végrehaj­tottnak, a Központi vezetés eléggé megóvottnak látta, s így utódom azon utasítást nyerte, hogy azokat ne vonja vissza, a további tárgyalásokon ve­gyen részt s a tárgyra többé vissza ne térjen. Oláh százados ehhez alkalmaz­16 A bizottság elnöke René Romáin Marié Róbert Meunier (1860-1957), francia tábor­nok volt. 17 Dormándy (és több kortársa) eltúlozta IV. Károly magyar trónra történő visszaté­rési kísérletének a magyar-román kapcsolatokra gyakorolt negatív hatását. Való­jában Románia - szemben a Szerb-Horvát-Szlovén Királysággal - meglehetősen mérsékelt külpolitikai magatartást tanúsított a királypuccs idején. 18 A hivatkozott térkép hiányzik a feltárt iratanyagból. Utal rá A trianoni Magyar-Ro­mán Határmegállapító Bizottság működésének története című összefoglaló a külügymi­nisztérium Békeelőkészítő Osztálya számára. Ld. MOL XIX-J-1-a 34. doboz. 19 Uo. 491/hat. sz. Dormándy 1921. november 29-i jelenése a Take Ionescuval folyta­tott tárgyalásról. Közli: Csón 2000. A forrás közlését ld. 39-40. p. 20 Zilah és Nagybánya.

Next

/
Thumbnails
Contents