Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)
EGYÉN ÉS HATALOM - 20. SZÁZADI TÖRTÉNELMI KATAKLIZMÁK - Csóti Csaba: Dormándy Gézának, a magyar-román határkijelölő bizottság magyar tagjának 1921. novemberi jelentése a bizottság munkájáról (Forrásközlés)
lyezkedett. 12 Dormándy mindezeken túlmenően, a közvetlen tárgyalások sikere érdekében Bukarestbe is elutazott, ahol személyes megbeszélést folytatott Take Ionescu román külügyminiszterrel is. 13 Amikor 1921 végére a magyar ezredes számára nyilvánvalóvá vált, hogy a trianoni határ valójában megváltoztathatatlan, lemondott. Helyét a bizottságban 1921. november 23. után addigi helyettese, Oláh Gyula százados foglalta el. * A dokumentumot szöveghű változatban közöljük, a korabeli elütéseket, helyesírási hibákat javítottuk, a szerző mondatszerkesztéseit azonban nem korrigáltuk. Magyar-Román Határ Megállapító Bizottság Magyar Delegatio 497/hat. 1921. Összefoglaló jelentés A Román-Magyar Határmegállapító Bizottság eddigi munkálatának rövid lefolyása a következő: Párizsban a bizottság, látva azt a nagy elvi eltérést, melyet a magyar s a román delegáltak képviseltek, azt az elvi határozatot deklarálta, hogy az Arad-Nagyvárad-Szatmárnémeti-i vasútvonal, mint a béke egyik bázisa, a határkiigazítás által nem tehető kérdésessé. Ez ellen protestáltam már az ülésen, majd a magyar kormány a Nagyköveteknél. Ezen protestust a bizottságnak is tudomására hoztam. A bizottság további elvi vitára nem volt hajlandó s záros határidőn belül konkrét javaslatot kért. Erre benyújtatott a magyar álláspontnak megfelelő első javaslat (ld. a mellékelt térképen). 14 Erre megérkezett a nagyköveteknek ránk nézve elvben kedvezőtlen döntése, mire a bizottság magyar javaslatot en bloc elutasította. Miután a nagykövetek döntésének szószerinti szövege csak azt zárta ki, hogy az egész 15 határnak a vasútvonaltól keletre való áthelyezésére tegyünk javaslatot, a kormány utasítására ezen az alapon megtámadtam a bizottság határozatát, 12 Uo. 491/hat. sz. Dormándy 1921. november 29-i jelenése a Take Ionescuval folytatott tárgyalásról, 2. o. Közli: Csón 2000. A forrás közlését ld. 39-40. o. 13 Uo. 14 A hivatkozott melléklet hiányzik a feltárt iratanyagból. 15 Korabeli kiemelés.